A társadalombiztosítási alapok a tervezett a 35,3 milliárd forintos tervezett hiányhoz képest 117,8 milliárd forintos deficittel zárták: a Nyugdíjbiztosítási Alap 70,8 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap 47,0 milliárd forintos hiányt volt kénytelen elkönyvelni. Az előbbit eredetileg nullszaldósra tervezték, az utóbbinál kalkulálták a teljes 35,5 milliárdos hiányt.
A tb-alapok bevételei 60 milliárd forinttal meghaladták az előirányzatot, miután a két meghatározó elemnek számító szociális hozzájárulási és járulék, valamint a költségvetési támogatások és térítések előirányzatai egyaránt túlteljesültek. Mindennek azonban nem sikerült ellensúlyoznia azt a 142,6 milliárd forintos túlköltést, ami a kiadási oldalon jelentkezett.
A Nyugdíjbiztosítási Alap a tervezett nullszaldóval szemben 70,8 milliárd forint hiánnyal zárt, miközben 2011-ben a hiánya csak 0,2 milliárd forint volt. A jelentős deficitet alapvetően a nyugellátások körében keletkezett többlet, azon belül is a novemberi nyugdíj-kiegészítés és a 40 éves munkaviszony után nyugdíjba ment nők magas létszáma okozta.
Az E. Alap tervezett hiánya 35,3 milliárd forint volt, a tényleges hiány ezt meghaladva 47,0 milliárd forint lett. A 9,5 milliárd forintos bevételi többlet sem tudta ellensúlyozni a vártnál magasabb kiadásokat. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásokra az előirányzathoz viszonyítva 56,8 milliárd forinttal használtak fel többet. Egyrészt egy évközi kormánydöntéssel megemelték gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadásokat 17,2 milliárddal, másrészt a tervezettnél többet volt kénytelen a költségvetés a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök támogatására költeni. Az előbbieknél a ténylegesen kifizetett összeg 315,1 milliárd forint volt, 37,4 milliárddal több az előirányzatnál, az utóbbinál végül is 51,3 milliárd forintot használt fel az egészségbiztosítás, ami pontosan 8 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot.
A rokkantsági, rehabilitációs ellátások összege 15,8 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot.
