További kamatvágásokat sejtet a magyar makrohelyzet

Makrofronton újabb negatív meglepetést hozott az elmúlt hét: a tavalyi negyedik negyedéves recesszió az előzetesen gondoltnál is mélyebb volt. A megelőző negyedévhez képest további 0,9 százalékos visszaesés következett be, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. 2012 egészében így 1,7 százalékkal csökkent a GDP.

Továbbra is úgy gondoljuk azonban, hogy a 2012. október-decemberi rossz teljesítményt az idei első negyedévben némi pozitív korrekció követi majd. Ez elsősorban az iparnak, azon belül is az emelkedő autóipari kibocsátásnak lesz köszönhető. A januári éves infláció a vártnak megfelelő lassulást mutatott, amit nagyrészt a bázishatásnak tulajdoníthatunk, hiszen tavaly januárban gyorsulást mutatott az éves inflációs index az áfaemelés miatt. A havi szintű, 0,8 százalékos áremelkedés azonban nem tekinthető alacsonynak, ami leginkább az élelmiszerek és a járműüzemanyagok drágulásának volt köszönhető.

Az éves infláció a következő hónapokban további látványos csökkenést mutathat majd, miután a gáz– és áramár-csökkentés februárban elszámolásra kerül a statisztikákban. Várakozásunk szerint így hamarosan 3 százalék alá is kerülhet az inflációs mutató. A fentieknek megfelelően csökkentettük a 2013-as éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünket 3,1 százalékra, ami már összhangban van a 3 százalékos jegybanki céllal. A mesterséges árleszorítás azonban középtávon már nem tűnik fenntarthatónak, ráadásul reálgazdasági szinten is problémákat okozhat.

Az előttünk álló héten gyakorlatilag üres lesz a makronaptár. Egyedül a nominális béradatokat fogja publikálni a KSH csütörtökön, érdemi piaci hatást azonban nem várunk. A hét második felében egyre inkább fókuszba kerülhet a Monetáris Tanács jövő keddi kamatdöntő ülése. A gazdaság korábban gondoltnál is rosszabb állapota és a mérséklődő infláció a kamatcsökkentési ciklus folytatódását sugallja.