BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erősítenék a hitelezését

Tíz hónap után újabb mélypontra, 0,5 százalékra esett az EKB irányadó kamatlába. A várakozásoknak megfelelő döntés mellett azonban az eurózóna jegybankja arról is határozott, hogy tárgyalásokat kezd más európai intézményekkel a kkv-k hitelezésének erősítése érdekében szükséges intézkedések kivitelezésének módjáról

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb sajtótájékoztatóját tartotta tegnap Mario Draghi az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után. Az EKB elnöke a Pozsonyban tartott kihelyezett ülés után ugyanis számos intézkedést, illetve arra vonatkozó tervet jelentett be az eurózóna recesszióban lévő gazdaságának élénkítése érdekében.

Az elemzői várakozásoknak megfelelőn az EKB egyrészt 25 bázisponttal csökkentette a 10 hónapja 0,75 százalékon álló irányadó alapkamatot. A héten két olyan makrogazdasági adatot is publikált az Eurostat, ami tovább erősítette a kamatvágási várakozásokat. Egyrészt az eurózóna munkanélkülisége márciusban új csúcsra 12,1 százalékra ugrott, míg az éves infláció mértéke a márciusi 1,7 százalékról áprilisban 1,2 százalékra zuhant, ami jóval alatta van az EKB 2 százalékos inflációs céljának.

Azt azonban korábban az elemzők is leszögezték, hogy az EKB irányadó kamatlábának 0,5 százalékra csökkentése aligha tudja orvosolni az eurózóna gazdaságának bajait, így a frankfurti székhelyű pénzintézetnek a kamatvágáson túl további bejelentéseket kell tenni a kis- és középvállalatok banki hitelezésének erősítése érdekében, ami különösen az eurózóna déli tagországaiban javítaná a növekedési kilátásokat. Ennek az elvárásnak annyiban meg is felelt a pénzintézet, hogy Draghi bejelentette: az EKB konzultációkat kezd más európai intézményekkel arról, hogy az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásával miként tudná a kkv-szektor hitelezését erősíteni. Az EKB elnöke azonban azt is jelezte, hogy jelenleg még nagyon kezdetleges állapotban vannak az erről szóló tárgyalások. Draghi kiemelte: az EKB csak néhány hitelfajtába tud beszállni, így a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelekbe, illetve egyes lakossági jelzáloghitelekbe. „Kérdés, hogy miként lehet becsomagolni ezeket a hiteleket, hogy piaci árfolyamuk legyen” – mondta, hozzátéve, hogy ezért tárgyalnak majd az Európai Beruházási Bankkal (EIB), amelynek tapasztalata van ebben.

Emellett Draghi egy újságírói kérdésre jelezte, hogy az EKB akár negatív tartományba is csökkentheti a jegybanki betéti kamatlábat, vagyis azt a rátát, amennyiért a kereskedelmi bankok betétet helyeznek el az EKB-nál. A kérdés amiatt került előtérbe, mert a tegnapi kamatdöntés során az EKB nem változtatott az utóbbi kamat jelenlegi 0 százalékos szintjén, így az irányadó ráta 25 bázisponttal történő csökkentésével torzult a kamatsáv. Továbbá a jegybanki hitel kamatlába is 50 bázisponttal egy százalékra csökkent.

A negatív jegybanki betéti kamat meglebegtetésére az euró dollárral szembeni árfolyama hirtelen zuhanni kezdett, illetve az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek is eséssel reagáltak.

Draghi: túl magasak az adók

Az EKB elnöke sajtótájékoztatóján állást foglalt az eurózóna tagországai között hónapok óta tartó növekedés kontra megszorítás vitában is. Mario Draghi kijelentette: nem szabad feladni a költségvetési konszolidáció terén eddig elért eredményeket a valutaunió tagországainak. Kiemelte: mindig is egyértelmű volt, hogy a költségvetések konszolidálása érdekében alkalmazott megszorítások majd visszavetik a gazdaság növekedési kilátásait. Szerinte számos országban is már igen magas az adók szintje, így adóemelések helyett az állami kiadások csökkentésére kellene törekedniük a tagállamoknak a megfelelő strukturális reformok véghezvitelén keresztül.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.