Leállhat a pénzjegynyomda

Pánikhangulat alakult ki a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon tegnap, miután Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerda esti beszédében arra tett utalást, hogy jövő év közepére befejeződhet a Fed havi 85 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programja. Bár az amerikai pénzjegynyomda kivezetésének lehetőségéről már korábban is beszélt Bernanke, azonban a Fed-elnök most először adott meg konkrét menetrendet a mennyiségi lazítás befejezésére. Eszerint a Fed már idén megkezdheti a havi 40 milliárdos jelzáloglevél-, illetve 45 milliárdos állampapír-vásárlási programja értékének fokozatos csökkentését, majd 2014 közepén teljesen le is állíthatja azt. A programot azonban csak akkor szünteti meg teljesen a Fed, ha addigra a munkanélküliségi ráta 7 százalék körüli szintre csökken a jelenlegi 7,6 százalékról. A Fed eszközvásárlási programjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a világ tőzsdeindexei magukra találjanak a 2008-as összeomlás után, ezért érthető a befektetők reakciója.

Erre pedig a Fed előrejelzése szerint jó esély is van, mivel a szintén szerdán bemutatott makrogazdasági prognózisa szerint 2013 utolsó negyedében 7,2-7,3 százalékra, míg 2014 utolsó három hónapjában 6,5-6,8 százalékra esik az állástalanság mértéke. A Reuters hírügynökség által megkérdezett Wall Street-i kötvénykereskedők többsége szerint a Fed a szeptemberi ülésén indíthatja el a havi eszközvásárlás értékének csökkentését. A megkérdezettek 10-28 milliárd dollár közötti csökkentést valószínűsítenek.

A Fed eddigi pénznyomdájának egyik fő haszonélvezői a felzárkózó gazdaságok voltak, miután a piacra zúdított olcsó pénz a kockázatos, de a fejlett piacokhoz képest magasabb hozammal kecsegtető felzárkózó eszközökbe áramlott. Mivel Bernanke szavai a pénzbőség korszakának végét jelzik előre, így nem csoda, hogy tegnap minden olyan eszközt adni kezdtek a befektetők, ami kockázatosnak minősül. Ennek tudható be a forint árfolyamának gyengülése, illetve a magyar CDS-felár megugrása is.

Számos szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Bernanke szerda esti szavai nem feltétlenül jelentik az olcsó pénz uralmának közelgő végét. Egyrészt a Fed-elnök is kiemelte, hogy ha a gazdasági adatok nem megfelelően alakulnak, akkor akár a program értékét is növelheti majd a testület. Emellett az infláció alakulása is megakadályozhatja a mennyiségi lazítás befejezését. Jelenleg ugyanis jóval a kétszázalékos inflációs célsáv alatti a drágulás üteme, idénre pedig csupán 0,8–1,2 százalék közötti inflációt vár a szervezet. A Fed 19 fős döntéshozó testületének (FOMC) egyik tagja szerint pedig a deflációs veszélyek miatt nem csökkenteni, hanem éppen bővíteni kellene a likviditásösztönző programot.

A 300-as euró közelébe gyengült a forint

A forint a szerda délutáni 294-es árfolyamról 300 közelébe került csütörtök reggelre. Délutánra 298,5 közelébe kapaszkodott vissza a hazai deviza. A magyar államkötvények hozamszintjei 25-43 bázispont közötti mértékben emelkedtek: a 10 éves papírok 6,19 százalék hozammal forogtak a másodlagos piacon. Az 5 éves magyar CDS-felár jelentősen, több mint 30 bázisponttal, 330 pontra emelkedett. A tőzsdék világszerte komoly veszteséget környeltek el: az Egyesült Államokban szerdán 1,3, csütörtök délutánig pedig további több mint 1,4 százalékkal értékelődtek le. A kedvezőtlen hangulat Ázsiára is hatott, a vezető tőzsdeindexek 1,7-2,8 százalék közötti esést mutattak. Európában 3 százalék körüli gyengülést szenvedtek el a piacok. Az árupiacokon is érződött a pánik. Az arany unciánkénti árfolyama közel 6 százalékkal, 1 300 dollár alá esett, az olaj (WTI) hordónkénti ára pedig 2,5 százalékkal, 96 dollár alá csökkent.