– Több éves folyamat zárult le azzal, hogy az agrárminiszterek a közelmúltban megállapodásra jutottak a Közös Agrárpolitika új rendszerétől. Hogyan változik a KAP és hogyan érinti ez Magyarországot?
– Fontos leszögezni, hogy Magyarország részesedése sem arányaiban, sem nominálisan nem csökken, hanem növekszik. A 2007-2013 közötti időszakban 10,4 milliárd euró érkezett Magyarországra a Közös Agrárpolitika keretein belül, míg a 2014 és 2020 közötti időszakban 12,3 milliárd euró érkezik. Ennyi pénz használható fel tehát közvetlen támogatásokra, agrár- és vidékfejlesztési célokra. 2014 átmeneti év lesz, az új büdzsével, de a régi szabályokkal. Ennek előnye is van, hiszen így lesz elegendő idő a felkészülésre. A Közös Agrárpolitika új rendszere ugyanis meglehetősen bonyolult első ránézésre. Ez alól talán csak a kisgazdaságok által igényelhető támogatás kivétel, amely valóban nagyon egyszerű. Az ilyen gazdaságok támogatásának felső határa 1250 euróra nőtt az eredetileg felvetett ezer euró helyett. Összességében a KAP elmozdul a korábbi, talán túlságosan is szántóföld-orientáltságú rendszertől az érzékeny ágazatok felé. Utóbbiak, az élőmunka-igényes kertészeti, és állattenyésztési ágazatok magyar kezdeményezésre élveznek kitüntetett figyelmet. Ezen felül a legnagyobb változás a zöldítés.
– Mi lesz a végleges formája a zöld komponensnek?
– A zöldítés több különböző komponensből áll, és ezek teljesítése esetén jár a teljes igényelhető támogatási összeg egésze, ennek hiányában csak a hetven százaléka. Az egyik elem a ter ménydiverzifikáció, amely az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem három hektártól, hanem csak tíz hektártól kötelező, és csak harminc hektár felett kell három növényt termeszteni. A terménydiverzifikáció alól mentesülnek az állandó gyepterületek és az ültetvények. Fontos eredménynek tartom azt is: magyar kezdeményezésre sikerült elérni, hogy az állandó gyepterületek területi arányát nem üzemenként, hanem csak országos szinten kell nyomon követni. Ennek teljesítése jóval egyszerűbb lesz.
– A legtöbb vitát mégis az ökológiai fókuszterületek váltották ki.
– Fontos megjegyezni, hogy az ökológiai célterület fenntartása nem csupán ugaroltatással teljesíthető, jóllehet ezt a követelményt ki lehet elégíteni így is. Lehetőség van azonban arra is, hogy nitrogénmegkötő növények termesztésével, például lucerna vetésével tegyen eleget a gazdálkodó ennek az elvárásnak. Az ökológiai célterületbe beleszámít ezen felül egy-egy erdősáv, kerítés, vagy telekhatár mentén lévő terület, vagy akár a kunhalmok. Az ökológiai célterület az eredeti felvetéssel szemben nem három, hanem öt százalékról indul, és csak akkor emelkedik hét százalékra, ha a 2018-as félidei felülvizsgálat ezt indokoltnak fogja tartani.
– Vannak olyan aggodalmak is, hogy a földtörvény révén új bérlőkhöz kerülő földterületek után problémás lesz a támogatások lehívása. Valóban kell tartani attól, hogy egy-egy adott terület esetén a régi bérlő már nem, az új bérlő pedig még nem kap támogatást?
– Ettől nem kell tartani, minden érintett földterületre jár a támogatás. Az ilyen aggodalmak tehát a SAPS és a BPS esetében is alaptalanok.
– Néhány napja változott az elektronikus útdíjfizetés rendszere. A termelők és az élelmiszeripari szereplők szerint ez jelentősen emeli a költségeiket.
– A Vidékfejlesztési Minisztérium célja az volt, hogy minél szélesebb körben kapjanak mentességet a gazdálkodók. Eredetileg csak az őstermelőkről volt szó, de ezt sikerült kiterjesztenünk a gazdasági társaságokra, a családi gazdálkodókra, és másokra. Ugyanígy igyekeztük elérni, hogy minél szélesebb termékkörre legyen érvényes a mentesség. Egyelőre ennyit tudtunk elérni, a szabályozás előterjesztője már egy másik tárca volt. Ugyanakkor még nem mondtunk le arról, hogy esetleg változtatásokat kezdeményezzünk a rendszerben.
– A napokban járt le a határidő, ameddig jelentkezhettek a Hajdú-Bét ügy károsultjai részleges kárenyhítésre. Milyen igények érkeztek be?
– Akik postán adták fel, azoktól később érkezett be a kérelem, ezek összesítése most folyik. Azt, hogy a beérkezett igényekből mennyi fog megfelelni, később bírálják el. Mindenesetre a beérkezett kérelmek száma minden várakozásunkat felülmúlta, hiszen hozzávetőleg kétszáz érkezett be, nagyságrendileg 300 millió forint összeg értékben. Amennyiben a jogos igények összege mégis meghaladná az elkülönített 300 millió forintos keretösszeget, természetesen a VM saját forrásaiból gondoskodik a keret megemeléséről.
Névjegy
Czerván György (54)Cegléden született 1959-ben
1982-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát
1982-től az Aranyszarvas Termelő és Szolgáltató Szövetkezetnél dolgozik, 1994-től elnök-vezérigazgató
1990-től Tápiószentmárton alpolgármestere
1994–1998 között a Pest Megyei Közgyűlés tagja, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke
1998-tól országgyűlési képviselő
2010-től államtitkár
Cegléden született 1959-ben
1982-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát
1982-től az Aranyszarvas Termelő és Szolgáltató Szövetkezetnél dolgozik, 1994-től elnök-vezérigazgató
1990-től Tápiószentmárton alpolgármestere
1994–1998 között a Pest Megyei Közgyűlés tagja, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke
1998-tól országgyűlési képviselő
2010-től államtitkár -->
