Egyre többször bukik el Orbánék különadója Strasbourgban
A panaszos most egy 1973-as születésű, budapesti lakos volt, aki egy állami tulajdonú, korlátolt felelősségű gazdasági társaságnál volt alkalmazott 11 éven át, 2010 júliusáig, amikor is közös megegyezéssel távozott a cégtől. Végkielégítésének egy részét 98 százalékos adóval sújtották. A strasbourgi bírói fórumhoz egyebek közt az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikkére - a tulajdonhoz való jog sérthetetlenségére - hivatkozva fordult. A bíróság helyt adott ezzel kapcsolatos panaszának, és 25 ezer euró pénzbeni és eszmei kárnak, valamint 3400 euró költségnek (összesen 8 millió 350 ezer forintnak) a megtérítését ítélte meg neki.
A május 14-én közzétett ítéletében a bíróság egy 1954-ben született, szintén budapesti panaszosnak 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót ítélt meg. A Külügyminisztérium volt alkalmazottját 2011. május 27-én bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét 98 százalékos adóval sújtották.
A június 25-én kihirdetett ítéletben a panaszos egy szolnoki lakos volt, aki a magyar adóhatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át, 2011 márciusi elbocsátásáig. Neki 16 ezer euró kártérítést és 900 euró költségtérítést ítéltek meg.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni – állt az NGM közleményében.
Szerintük a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel.
„A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre” – olvashattuk a közleményben. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, egyelőre tanulmányozza az ítéletet.
Az Alkotmánybíróság 2010. októberi döntése szerint Alkotmányba ütközik a Fidesz 98 százalékos különadója, mely a közszolgákat terhelné visszamenőleges hatállyal. Az AB szerint a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása viszont lehetséges.
A Fidesz nem késlekedett a válasszal: a döntés után be is nyújtották a törvénytervezetet az AB jogkörének korlátozására. Lázár János akkor kijelentette: az AB nem dönthetne olyan kérdésekben, melyek népszavazásra sem bocsáthatók. Lázár János azt is mondta akkor, hogy egy fillért sem fizetnek vissza a különadóból. A különadóra 2010 novemberében újra rábólintott a Parlament.
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni – állt az NGM közleményében.
Szerintük a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel.
„A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre” – olvashattuk a közleményben. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, egyelőre tanulmányozza az ítéletet. -->
