A jó időjárás és az EU-s pénzek segítették a GDP-t

A II. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 17,2 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparon belül a jelentősebb iparágak közül a gyógyszergyártás területén volt a legnagyobb a visszaesés, elsősorban a külpiaci kereslet erőteljes csökkenése következtében. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a járműgyártás terén, melynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt.

Az Az építőipar teljesítménye 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett - írja a KSH. Az építőipar jó teljesítménye pedig leginkább az EU-s pénzek gyorsuló - befagyasztott, de más forrásból finanszírozott - lehívásának köszönhető.

A KSH szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 1,9 százalékkal csökkent, ezen belül a kereskedelem teljesítménye jelentősebb mértékben mérséklődött, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, az alacsony bázis ellenére is. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött, melyben szerepet játszott, hogy mind a vállalati, mind a lakossági hitelállomány tovább csökkent. A lakosság esetében már növekedtek az új hitelkihelyezések, azonban ez a növekedés még nem tudta ellensúlyozni az állományok csökkenését. Emellett visszaesett a biztosítóknál regisztrált szerződések száma is. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 0,8 százalékkal, a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal növekedett. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 3,2 százalékkal nőtt.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 második negyedévében 0,3 százalékkal növekedett. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, míg a lakásszolgáltatások és az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) esetében enyhén, az egyéb szolgáltatások esetén erőteljesebben csökkent. A kisebb súlyú kiadási csoportok közül a ruházat és lábbeli esetén volumennövekedést mértünk. A magyarok külföldi fogyasztása kismértékben csökkent, míg a külföldiek magyarországi fogyasztása nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,4 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszú idő után újra növekedést mutatott, 4,9 százalékos mértékben. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások emelkedtek. Az ágazatok többségénél növekedést mértünk. A nagy súlyú ágazatokat tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem beruházásai kisebb mértékben, az ingatlanügyleteké jelentősen csökkentek. A szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban erőteljes növekedés volt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron továbbra is magas, 655 milliárd forint aktívum keletkezett, javuló cserearányok mellett. Bár mind az export, mind az import emelkedett, az import jóval nagyobb mértékben (3,0 százalék és 4,7 százalék). Az áruforgalom kivitele 3,0 százalékkal, behozatala 4,9 százalékkal növekedett. A gépek és szállítóeszközök és a feldolgozott termékek exportja és importja közel azonos ütemben bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek külkereskedelmi forgalma csökkent, az export az importnál nagyobb mértékben. Az energiahordozók importvolumene nőtt a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának köszönhetően; a természetes és mesterséges gáz behozatala az egy évvel korábbi szinthez közeli. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,0 százalékkal, míg az importja 3,7 százalékkal növekedett.