Véleményes kiskereskedelmi különadó

Vajon az az adó, amelyet csak az 500 millió forint éves árbevételnél többet termelő vállalkozások fizetnek, hátrányos megkülönböztetés-e a külföldi befektetők számára a magyar hátterű vállalkozásokkal szemben? A kérdést a Hervis tette fel a magyar bíróságoknak – szerintük az 500 milliós határ a külföldi tulajdonú társaságokra lett szabva, és ez közösségi jogszabályokba ütközik. Mivel itthon nem született válasz, az ügy az Európai Bírósághoz (EB) került. Az EB hamarosan dönt, és nemrég közzétették a bíróság munkáját elősegítő főtanácsnok véleményét – ő nem szorgalmazza Magyarország elmarasztalását.

A főtanácsnok indítványában elismeri, hogy a bíróság korábbi esetjoga alapján a Hervisnek is igazat lehetne adni, mégsem tartana szerencsésnek ilyen tág értelmezést, mivel később olyan esetekben is elmarasztalhatnának egyes tagállamokat, ahol bár hátrányt szenvednek a külföldi vállalkozások, ám az nem feltétlenül a kifogásolt szabály eredménye. Másrészt azt is írja, a magyar adó ugyan nem diszkriminálja a külföldieket, ám az a közösségi jog által ugyancsak tiltott forgalmi adónak minősíthető.

Utóbbi problémával nem először kell szembenéznie az EB-nek. Miközben általánosan elfogadott nézet, hogy a gazdaságot legkevésbé az áfa típusú adók torzítják, az EB gyakorlata az áfához leginkább hasonlító adókat tiltja, míg a kumulatív, versenytorzító adók kikerülnek látóköréből. A főtanácsnok szerint az EB-nek változtatnia kellene ezen a szerinte morózus jogértelmezésen.

Véleményem szerint a tiltott forgalmi adók kérdése a közvetlen és közvetett adók közti különbségtételre csupaszítható le. E különbségek azonban kellő távolságból szemlélve elhalványulnak – egy egészséges gazdaságban hosszú távon az üzleti szféra minden költségét (így a fizetett adókat is) áthárítja fogyasztóira, azaz a termékek/szolgáltatások ára szükségszerűen tartalmazza az előállítás során felmerülő összes adóterhet is.

Az EB nyilván tisztában van ezekkel a problémákkal, ám ha csak kis mértékben is enyhítene az eddig alkalmazott szabályokon, igen sok adót kellene betiltania közösségi szinten. Összességében tehát bár igen érdekes a főtanácsnoki érvelés, azt aligha fogja kritika nélkül átemelni döntésébe az Európai Bíróság.