Versenyképesség: a közös nevező

Milyen lehetőségei vannak az üzleti szférának a kedvezőtlen feltételrendszerben? – tette fel a kérdést Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Versenyképesség Kutató Központ (VKK) igazgatója. A VKK 2007-es kutatásai szerint a legversenyképesebbek a többségi külföldi tulajdonú nagyvállalatok, a feldolgozóipari, nem diverzifikált cégek és a koncentrált belföldi piacra fókuszáló vállalatok. A legkevésbé versenyképesek sorában találjuk – többek között – az állami tulajdonú vállalatokat és az önmagukat lemaradónak tartó cégeket. A pozitív önkép szerepe rendkívül fontos – emelte ki a professzor, aki a 2013-as felmérés eredményeit 2014 kora tavaszára ígérte.

Az elmúlt években multinacionális vállalatok hatékonysága az elmúlt években jelentősen nőtt – bár szerepük ágazatonként jelentősen eltér –, nagy volt a szelekciós hatásuk, és a kkv-szektor hatékonyságát is növelték. A kkv-k körében ugyanakkor a kormányzatok ismétlődő törekvései nem hoztak különösebb eredményt, a kkv-kat támogató intézményi rendszer „nagyon nem hatékony”, az EU-támogatások felhasználása pedig nehézkes – sorolta Chikán Attila, aki előadása végén kiemelte: az üzleti szféra a magyar társadalom talán legerősebb szegmense.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a jegybank Növekedési Hitelprogramja első szakaszának eredményeit és a második szakasszal kapcsolatos várakozásokat ismertette, Mihály Péter, a Crystal WorldWide ügyvezető igazgatója pedig az adórendszer és a versenyképesség kapcsolatát taglalta.

A versenyképesség nem csupán a költségek csökkentésével, de növekedéssel is javítható – hangsúlyozta Fendrik László, a KPMG igazgatója. A nagyobb cégek előnye többek között a diverzifikációból, a jobb tárgyalási pozícióból, az erőforrások hatékonyabb elosztásából ered. A növekedés lehet organikus vagy „stratégiai”, a felvásárlások és fúziók az utóbbi csoportba sorolhatók. Ezek persze kockázatosabbak fennáll a túlfizetés veszélye, és előfordulhat az is, hogy „csontvázakat találunk a szekrényben”.

A strukturális és kohéziós alapok felhasználásával a magyar vállalatok és ezen keresztül az ország versenyképessége is javítható – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. A forrásfelhasználás stratégiai keretének, a Partnerségi Megállapodásnak az első tervezetét a kormány június végén nyújtotta be, és augusztusban meg is kapta a bizottság részletes észrevételeit. Szeptemberben megkezdődtek a tárgyalások, amelyek novemberre be is fejeződhetnek.

A strukturális és kohéziós alapokból nagyjából 7300 milliárd forint áll majd Magyarország rendelkezésre a következő ciklusban. Ebből a foglalkoztatás bővítésére és a kkv-k versenyképességének javítására egyaránt nagyjából 1100 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. A cél a visszatérítendő források növelése, az ilyenek ugyanis többször is felhasználhatók – hangsúlyozta az államtitkár.

A kkv-k körében prioritást élveznek többek között a beszállítók, a gyors növekedésre és így munkahelyek teremtésre képes cégek. Az 500 milliárd forintos energiahatékonysági program részleteinek kidolgozása jelenleg folyik, a tervek szerint – megfelelő kedvezményekkel, vissza nem térítendő eszközöket is latba vetve – évente 100 ezer lakás energiahatékonysága lesz javítható. Az infokommunikációs szektorban – többek között a sikeres vállalatok exportesélyeinek javítására – legalább 300 milliárd forint a célzott összeg, a turizmusba pedig nagyjából 280 milliárd forint áramolhat különböző csatornákon – hálózatfejlesztés, desztináció-menedzsment, örökségvédelem stb. – keresztül.

A 2014–2020-as időszaknak a kormány egy új, decentralizált intézményrendszerrel kíván nekifutni – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. A jelenleg az NFÜ-ben működő szakszervek azokhoz a minisztériumokhoz kerülnek, amelyek az adott fejlesztéseket felügyelik. A koordináció a miniszterelnökség mellett működő szervezetnél marad.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-vezérigazgatója, Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője, Rátai Dániel, a Leonar3Do fejlesztési igazgatója és Vészi Gábor, a Prezi műszaki vezetője vett részt. Tóth Béla elmondta: az 1971-ben alapított Gyermelyi az organikus fejlődést részesíti előnyben, és a vertikális integráció fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Takács Zoltán kiemelte: az, hogy a Budapest Bank a nyereséges nagybankok közé tartozik, részben a konzervatív üzleti modellnek, részben a kockázatokat reálisan értékelő hitelezési politikának köszönhető. Rátai Dániel többek között a Varázsceruza című lengyel rajzfilmet és a „hegyeket megmozgató hitet” – említette mint a 3 dimenziós virtuális valóság megjelenítését kidolgozó Leonar3Do gyökereit és „ideológiáját”. A Prezi még nem sikeres – szögezte le Vészi Gábor. A pénzügyi siker persze már megvan, de a cél sokkal ambiciózusabb: 2 milliárd felhasználó és a világ jobbá tétele.

– Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

– Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

– Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

– Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

– Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

– Végrehajtási Koordinációs Operatív Program

– Vidékfejlesztési Operatív Program

– Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

– Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

– Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

– Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

– Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

– Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

– Végrehajtási Koordinációs Operatív Program

– Vidékfejlesztési Operatív Program

– Magyar Halgazdálkodási Operatív Program -->