950 milliárd forint a költségvetési hiány

"Az államháztartás központi alrendszerének 2013. szeptember havi többlete 12,1 milliárd forint volt. A központi költségvetés 13,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6,6 milliárd forintos többlettel, az elkülönített állami pénzalapok 8,4 milliárd forintos hiánnyal zártak szeptemberben. Így az államháztartás központi alrendszerének 2013. szeptember végi hiánya 949 milliárd forint lett" – közölte az NGM. A korábbi -879,8 milliárd forintos hiánytervet képest már elhagytuk.

A gazdasági tárca egy 7 éves adattal hasonlítja össze a mostanit. "2006. I-IX. havi pénzforgalmi hiánya 1456,4 milliárd forint volt, melynek reálértéke – a nominális értéknek az azóta eltelt évek inflációival felszorozva – 2088,5 milliárd forint,  azaz több mint 1000 milliárd forinttal kevesebb az idei háromnegyed éves hiány" – közölte az NGM. Pedig eddig azt hangsúlyozták, hogy a bevételek és a kiadások eltérő lefutása miatt még a tavalyival sem lehet összevetni az idei évi adatokat.

Az NGM szerint a "kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy egymáshoz képest csúszással teljesülnek. A kormány várakozásai szerint decemberben jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, ami hozzájárulhat az elvárt éves hiánycél eléréséhez. A kormány intézkedéseinek köszönhetően tavaly és az idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be. Szeptember végéig a 2012. évhez képest több adóbevétel folyt be egyes adónemekből, ilyenek például a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek. Ki kell emelni azt is, hogy az év hátralévő részében egyszeri, nagy bevételi tételek fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forint, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt – négy ütemben történő – befizetés háromnegyed része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része".

A kiadási oldalnál többletkiadást jelentett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés szeptember végi kiadásai tavalyhoz képest megnőttek. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. A vasúti és közúti közlekedési támogatások, a lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is meghaladták az előző évi kifizetéseket.

"A mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél" – zárul a közlemény.

Az NGM ugyanakkor a bevételek és a kiadások szűkszavú ismertetése melett a tárca nem részletezi a főbb mozgatórugók. A kamategyenleg, az elkülönített állami alapok és a TB alapok alakulásáról sem tudunk meg semmit.