Hangsúlyozta: helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.
Elismerte: sok idő kell még egyes területeken a lemaradás behozatalához, ezek között említette, hogy a potenciális növekedés nagyon alacsony, a foglalkoztatás szintjén is javítani kell, és a beruházási ráta mélyponton áll.
Járai Zsigmond elmondta: a makroszámok alapján valóságos fordulat következett be a gazdaságban, a Költségvetési Tanács is elismerte, 2014-ben elérheti a 2 százalékot a gazdasági bővülés. Kiemelte: a kormány bátran nekivágott, okosan taktikázott az első eredményekig, így például a devizahitelesek problémáinak kezelésében. Ezek a lépések, például a rezsicsökkentés, természetesen konfliktusokkal jártak.
Járai Zsigmond elmondta: Magyarországnak szerencséje is volt, finanszírozni lehetett az országot, mert a világban pénzbőség és kockázatéhség egyszerre volt jelen a piacokon. A Németországban és az EU-ban tapasztalható lassú növekedés jelentős mértékben hatott és hat ránk is - elemezte.
Rámutatott: a költségvetés és az államadósság alakulása végig kézben volt tartva, bár a világban sokan nem hitték el ezt a költségvetési szigort, például az EU, illetve az IMF, de ma már az államháztartás helyzete növeli az ország hitelességét.
Kiemelte: az MNB mostani vezetése, így Matolcsy György meglepetést okozott a piacoknak. Járai Zsigmond úgy fogalmazott: az MNB elnöke azt csinálja, amit más jegybankok is, és amit kell, például növekedési hitelprogramokat indított be, és éppen ideje volt a folyamatos kamatcsökkentésnek is.
Az MNB-nek ezek a programjai persze nem kockázat nélküliek, példaként mondta a programok során alkalmazott 2,5 százalékos kamatplafont, de már most látszik, hogy a jegybank hitelprogramjai növelni fogják a gazdasági növekedést. A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása is számos pozitívummal jár - mondta Járai Zsigmond.
A volt jegybankelnök kifejtette: a kormány sok szokatlan lépést tett a költségvetés rendbetétele során, például a bankok, biztosítók és a szolgáltató szektor cégei adóztatásának kibővítését, de ezt ma már Európa több országában is alkalmazzák.
Kifejtette: a Nemzetközi Valutaalappal ezt a kormányprogramot nem lehetett volna megvalósítani. Emlékeztetett arra: megváltozott az IMF szerepe a világban, és az IMF is látta, hogy több ország is nagyobb bajban van, mint Magyarország.
A jövő kilátásairól elmondta: példa nélküli, hogy választási évben 2,9 százalékra terveznek egy költségvetést. Járai Zsigmond kiemelte: lassú javulás várható a magyar gazdaságban. Magyarország pénzügyileg stabil, bár sérülékeny, nem kis részben azért, mert az EU és több ország helyzete is kiszámíthatatlan. A gondok között említette, hogy még jelentős az országban a bürokrácia, javítani kell Magyarország versenyképességét, és csökkenteni kell az állami újraelosztást is.
