Nyertesek-e a települések?

„Megvolt a szüret, kezd a bor forrni, de még messze vagyunk attól, hogy megízleljük” – értékelte az önkormányzati rendszer változásait a Világgazdaság Önkormányzatok 2014 – A nagy változások következményei című konferenciáján a Belügyminisztérium államtitkára. Tállai András szerint olyan horderejű változások történtek, mely esetleg érdekeket is sérthettek, hogy évek kellenek a feldolgozására, a hibák korrigálására. Kiemelte: az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak, továbbra is van tulajdona, költségvetése a településeknek, adót szedhetnek, s vállalkozhatnak.

„A működésben el kell azt felejteni, hogy hiányt lehessen tervezni, de erre vannak megfelelő jogszabályi gátak” – hangsúlyozta Tállai. Úgy vélte: az állami és az önkormányzatok újraszabályozásával, a feladatfinanszírozási rendszer létrehozásával a feladatok támogatása közelebb fog állni a valósághoz és a tényleges kiadásokhoz fognak igazodni.

Kiemelte, hogy jövőre 67 milliárddal – báziskorrekcióval 70 milliárddal – több, összesen 703 milliárd jut a 2014. évi költségvetésből az önkormányzati rendszerre az idei évhez képest, így javul a települések pozíciója. Igaz, ebből 31,2 milliárd forintot elvisznek a pedagógus életpályamodell bevezetésének költségei. Tállai fontos változásnak tekinti, hogy jövőre a feladatellátásban figyelembe vették a kistelepülések érdekében, hogy mekkora helyi adóbevétellel rendelkeznek, hogy ne legyen működési hiány. Ezenkívül az évi pluszforrások (17 milliárd forint) beépülnek a 2014-es büdzsébe, a tartalékot pedig 40 milliárdra növelték. Tállai a jelen lévő polgármesterek felvetésére elismerte: például nincs megoldva a háziorvosi ügyelet, vagy a közművelődési feladatok finanszírozása.

„Akkor lennék nyugodt, ha a 700 milliárdos önkormányzati keret még 50 milliárddal nőhetne” – közölte az államtitkár. A nemzetgazdasági tárcánál (NGM) több vitája is volt a források növeléséről a büdzsé kialakításánál Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkárral, de rendben alulmaradt.

„A jövő évi költségvetésben inkább a nyertesek közé lehet tenni az önkormányzatokat a többletek miatt és a zárolások sem érintik majd őket” – mondta a nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára. Berczik Ábel kiemelte: nyolc év alatt hatszorosára, 2010-ben 1247 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok adósságállománya, azóta jelentősen lecsökkent, főként az adósságkonszolidációnak köszönhetően. Az önkormányzatok jövő évi finanszírozása alapjaiban nem változik, de még finomhangolásra szorul. „Szolidárisak lesznek a kistelepülésekkel, segítik őket a tartalékból, ha nem képesek finanszírozni feladataikat” – ígérte Berczik.

„A következő évi költségvetés tervezetében nincs működési többlet a településeknek” – hangoztatta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő úgy vélte, hogy a feladatfinanszírozás 80 százalékban van jól beállítva. Szerinte gondok lehetnek majd a hivatalok létszám-finanszírozásánál, a gyermekétkeztetés finanszírozásával, ezen a területen 10 milliárdos pluszforrásra lenne szükség. Ugyanekkora összeg kellene még pluszban jövőre az iskolák üzemeltetési feladataira, a bölcsődéknél pedig kétmilliárd forint többlettámogatás kellene. Schmidt kiemelte: az önkormányzati cégek adósságállománya ketyegő bomba, mivel mögöttük van a települések kezességvállalása.

A Magyar Faluszövetség elnöke szerint a támogatási rendszer jóval áttekinthetőbb lett, mivel a 2010 körül még 286 normatíva volt, s ezek száma jelentősen csökkent. Szabó Gellért szerint ugyanakkor a központi forrásokhoz képest kevés feladat került át a járási hivatalokhoz.

Az autonómia a vesztes az új rendszerben

„Az önkormányzati költségvetések a nyertesek, a vesztes a települési autonómia az új rendszerben" – hangoztatta Tóth József. Polgár polgármestere kiemelte: csökken az önkormányzatok szerepe, nő az államé, kisebb a települési apparátus, kevesebb ügyben van szerepük, a helyi erőforrásokat nem használják ki, telepítési autonómia pedig gyengül. Nem tartja jó megoldásnak, hogy a jövő évi büdzsében a kistelepüléseknél már kisebb hivatali létszámot támogatnak, pedig például Polgáron már az idén is több elbocsátás volt már az idén az önkormányzatnál.