Hódmezővásárhely egyik legpatinásabb épülete, a Serháztéri Méntelep – közismertebb nevén a volt huszárlaktanya – 205 éve épült klasszicista stílusban. Az önkormányzati tulajdonban álló műemlék az idők során számos funkciót betöltött, ám ma már leginkább romló állapotáról, üresen álló helyiségeiről és elhanyagolt környezetéről árulkodik. A július 7-i vihar súlyosan megrongálta a tetőszerkezetét, ami tovább gyorsítja a pusztulást – írja a Délmagyar.
Az udvar a Simonyi utca felől közelíthető meg, ám ma már inkább gaz és bokrok borítják. Két gránátalmafa még mindig bőséges termést hoz, de a gyom sok helyen eléri az ajtókat, szinte megközelíthetetlenné téve azokat. A járókelők a Serháztér felőli oldalon jobb híján az úttestet használják, hiszen a gazdátlan téglajárda már alig látszik ki a növényzetből. Az épület belső állapota is aggasztó.
A falak vakolata omladozik, több ablak kitört vagy nyitva áll, a tetőn a vihar nyomai jól látszanak: hiányzó cserepek, meglazult téglák, ledőlt kémény.
Bár a javításokra pályázatot írtak ki, egyelőre nem kezdődtek meg a munkák. A HMSZ Zrt. engedélyével betekintést nyerhettünk a főépület belsejébe: az egykori irodákban még mindig ott állnak a bútorok, az irattár polcai érintetlenek, a vendégszobákban ágyak, paplanok maradtak. A dohos szag szerencsére hiányzik, de az emeleti helyiségek közül egyet már alá kellett dúcolni a beomlás veszélye miatt.
Különleges értéket képvisel két, lovakat ábrázoló ceruzarajz, amelyeket csupán egy takarófólia véd. Bár legendák keringenek arról, hogy Tornyai János alkotásai lennének, a szakértők ezt cáfolják.
Az épület története sokrétű: volt már állami tangazdaság központja, később a Hód-Mezőgazda székhelye is. Akkoriban a park ápolt és virágos volt, mára azonban szomorú kontrasztként maradt meg a gaz és a pusztulás. Az önkormányzat 2018-ban vásárolta meg a területet, de érdemi hasznosítás azóta sem történt.
Szakértők és helyiek egyaránt úgy vélik,
a Serháztéri Méntelep akár a város kulturális ékköve, egyfajta „kis kastélya” is lehetne, ha megmentenék.
Amíg azonban a felújítás nem kezdődik el, fennáll a veszély, hogy a 205 éves huszárlaktanya múltját csak az emléktáblák őrzik majd.
Az épületegyüttes eredetileg serfőzdeként, majd méntelepként és huszárlaktanyaként szolgált. Az elmúlt két évszázadban volt altiszti lakóház, lóistálló, sorakozótér, sőt, a 20. század elején Hódmezővásárhely első művésztelepének is otthont adott. Itt dolgozott többek között Tornyai János festőművész, valamint Pásztor János és Rubletzky Géza szobrászok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.