Váratlan ajánlatot kapott Magyarország és Szlovákia Lengyelországtól: ez mindent megváltoztathat az oroszokkal – de könnyen lehet, hogy csapda
Lengyelország álláspontja szerint az orosz olaj és gáz az Európai Unió egyik legsúlyosabb gyengesége. A lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője, Ignacy Niemczycki a brüsszeli uniós miniszteri ülés előtt hangsúlyozta: Varsó mindent megtesz azért, hogy Magyarországot és Szlovákiát meggyőzze az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentéséről, valamint a beszerzési források diverzifikálásáról.
A két országot erős történelmi gazdasági és energetikai kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, ráadásul a fizikai adottságok miatt sem nagyon lehet ez másképp. A lengyel Money.pl összesítése szerint Magyarország kőolajszükségletének 87,5 százalékát orosz import fedezi, illetve évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol Moszkvától: 2024-ben 4,8 millió tonna orosz kőolajat importált, míg 2025 első felében további 2,78 millió tonnát. Szlovákia szintén jelentős mértékben támaszkodik az orosz olajra és gázra:
- a Gazprommal 2034-ig érvényes szerződése értelmében évente 3,5 milliárd köbméter gázt vásárol,
- 2024-ben 4,2 milliárd köbmétert importált, 2025 első hat hónapjában pedig 2,1 milliárdot, ami a fogyasztás felét tette ki.
Miután a szlovák Slovnaft finomító a magyar Mol tulajdonában van, így a beszerzés és feldolgozás közös gazdasági érdekké vált. Az ellátás eddig főként a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték déli ága és a Déli Áramlat gázvezeték révén történt.
Azt a lengelek már nem teszik hozzá, de az orosz energiaforrás vásárlása gazdaságilag a legjobb ajánlat Magyarországnak és Szlovákiának is. Természetesen lehet diverzifikálásról beszélni, ott a horvát Adria-vezeték példája. A Mol ezen is képes olajat felhozni a battai finomítójába, csakhogy Zágráb azonnal 4-5-szörösére emelte a tranzakciós díjat az európai átlagárhoz képest.
Lengyel alternatívák az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére
Mindenesetre most Niemczycki szerint Lengyelország kész konkrét segítséget nyújtani a régiónak az orosz olaj- és gázfüggőség mérséklésében. Az ország az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket valósított meg:
- működik a Swinoujscie LNG-terminál,
- épül az FSRU úszó gázfogadó Gdanskban,
- a Baltic Pipe vezetéken keresztül pedig Norvégia felől is érkezhet gáz.
A gdanski Naftoport jelenlegi éves kapacitása 40 millió tonna, amelyet a bővítések 49 millió tonnára növelhetnek.
A lengyel Orlen csoport már most is szállít földgázt Szlovákiába, részben az Egyesült Államokból érkező LNG révén. A regázosított gáz interkonnektorokon keresztül jut el a szlovák piacra. Elméletileg Magyarország számára is megoldható lenne az ellátás alternatív útvonalakon – például az olasz vagy horvát LNG-terminálokból.
Csakhogy ennek költségéről egyetlen szó sem esik, ahogy arról sem, hogy ezeken az útvonalakon van-e egyáltalán megfelelő és szabad, a tetejében pedig azonnali kapacitás ahhoz, hogy fedezni lehessen a magyar és a szlovák szükségletet.
Ez ugyanis nem ideológiai kérdés, hanem ellátásbiztonsági.
Szlovákiának is van alternatívája
Lengyelország álláspontja szerint viszont az orosz olaj- és gázfüggőség ma már nem felszámolhatatlan, az pusztán politikai és gazdasági döntések eredménye. Magyarország számára elérhető alternatíva a TAL vezeték bővítése Trieste irányából, valamint Törökország, Azerbajdzsán és Katar felé történő együttműködés. Szlovákia energiaellátása jelenleg nagymértékben az orosz importtól függ, több új beszerzési útvonalat is kiépített Németország, Csehország és Lengyelország irányába.
Elemzők ugyanakkor emlékeztettek rá, hogy a régió számára a valódi megoldást a közös uniós beszerzési mechanizmusok és az infrastruktúra hatékony kihasználása jelenthetné.
Lengyelország mégis úgy véli, hogy a saját energia-infrastruktúrája révén önmagában kézzelfogható alternatívát tud kínálni szomszédainak az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére.
Brüsszel szankciói nem torpedózhatják meg a magyar gazdaságot
A kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket – mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón. A miniszter azt is egyértelművé tette, hogy Ukrajna felé a jó szomszédi viszony alapja a korábbi kisebbségi jogok helyreállítása. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minden egyes uniós szankciós csomagnál próbálják győzködni Magyarországot, de a kormány álláspontja változatlan:
ha egy intézkedés nem okoz közvetlen gazdasági kárt, akkor nem akadályozzák az elfogadását, ám ha igen, akkor nem tudják támogatni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után jelentette be, hogy Brüsszel hamarosan be fogja mutatni az egy nappal korábban elhalasztott 19. szankciócsomagját, amely a kriptovalutákat, az orosz bankszektort és az energiaágazatot venné célba. Ez végül pénteken be is következett, amelyben az szerepel, hogy az orosz LNG-vásárlások 2027 januárjától megszűnnek.
Az orosz olaj és a vezetékes gáz kapcsán azonban nem világos, történik-e szigorítás. Már pedig ezek kapcsán Szlovákia és Magyarország is brüsszeli mentességet élvez.
Megvan az első nyugati politikus, aki megértette, miért vesz Magyarország az oroszoktól energiát
Fontos azt is felidézni, hogy Amerika érti a magyar problémát. Marco Rubio amerikai külügyminiszter személyesen hívta fel Szijjártó Pétert az elmúlt napokban: a két külügyminiszter beszélgetésükben hangsúlyozta annak fontosságát, hogy támogassák az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló békefolyamatot egy tartós, tárgyalásos megoldás révén.
Szijjártó Péter a Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetésben megköszönte az Egyesült Államok kormányának erőfeszítéseit az elmúlt hónapokban, és úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetek és hónapok visszaigazolták, hogy Donald Trump elnök mára az egyetlen remény az ukrajnai háború lezárására. Szijjártó Péter elmondta:
Marco Rubio az első és talán mindeddig az egyetlen nyugati politikus, akitől hallhattam azt a racionális érvet visszaigazolni, hogy bizony az infrastruktúra, a földrajz, a fizikai valóság nem hagyható figyelmen kívül akkor, amikor energiaellátási kérdésekről beszélünk.
A külgazdasági és külügyminiszter megemlítette az utóbbi napok lengyelországi eseményeit is, amikor orosz drónok mélyen behatoltak az ország légterébe. Kiemelte, hogy bár ez az eset háborús eszkaláció irányába mutatott, az európai politikusok nagy része mégis Donald Trump béke-erőfeszítései ellen dolgozik.
Rendkívüli: váratlan döntést hozhat az EU Magyarországról, végre megkapja a befagyasztott uniós pénzeket – 215 milliárd forintot utalhat Brüsszel
Brüsszel újabb szankciós csomagot akar elfogadni Oroszország ellen. Az uniós pénzek felszabadítása lehet a magyar vétó elengedésének az ára, legalábbis Brüsszel próbálkozna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.