Egykori vezető NAV-dolgozó tálalhatott ki: ellehetetlenítették a munkát
Újabb informátorok jelentkeztek az Átlátszónál a hálózatos áfacsalások Horváth András által kirobbantott ügyével kapcsolatban. Egyikük vezető beosztásban dolgozott a NAV egyik ellenőrzéssel foglalkozó szervezeti egységénél - írja a portál. Nevét egyelőre nem vállalja, de ő is azt állítja hogy akadályozták, ellehetetlenítették a munkáját, azért hagyta ott az adóhivatalt.
A névtelenséget kérő informátor a tényleges munkavégzés akadályozása, hovatovább ellehetetlenítése miatt hagyta ott az adóhivatalt. Állításai, amelyeket a nyilvánosan ellenőrizhető tények alátámasztani látszanak, megerősítik Horváth Andrásnak a NAV-val kapcsolatos állításait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Horváth András állításának egyik alapeleme, hogy a hálózatos áfacsalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok – márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.
A nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfacsalási ügyekben is 2007-től kezdődően a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (KÜIG) járt el. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság, például a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának (KAIG) ügyfelére. A szolgálati út tehát a két igazgatóság közös felettes szervén, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán keresztül vezetett a NAV elnökéhez. A forrás szerint ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el 2010 után a Főigazgatóságon - írja az Átlátszó.
A portál informátora állítja: 2010-től fokozatosan olyan mennyiségű adminisztratív feladattal árasztották el a KÜIG-et, hogy a kapacitások jelentős részét kizárólag a „jelentésgyártás” kötötte le. 2011-12-ben aztán felmentették az igazgatóság felsővezetőit, míg a folyamat végpontjaként de facto megszüntették az igazgatóságot.
Az informátor még adóhatósági vezetőként többször hivatalosan is írásba foglalta fenntartásait. A Gondos Judit államtitkárnak címzett levele súlyos nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kockázatokat emleget a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága megszüntetése kapcsán. A tavaly felszámolt intézményi struktúra lehetővé tette, hogy a KÜIG a jelentősebb, operatív eszközöket is igénylő ügyek felderítésekor ne a nehézkes szolgálati utakat betartva végezze a feladatát, hanem gyorsan és önállóan tevékenykedhessen az ország egész területén. 2007-ben éppen azért hozták létre ezeket a szervezeti egységeket, hogy a nagy összegű, bonyolult, sokszereplős és sok esetben nemzetközi együttműködést is igénylő vizsgálatokat nagyobb hatékonysággal végezhessék, mint a területi alapon szervezett megyei adóigazgatóságok ellenőrzési részlegei. Ebbe a korábbi alacsony hatékonyságú szervezeti struktúrába terelte vissza a kiemelt ügyek és adózók vizsgálatát a 366/2012. számú kormányrendelet.
