Magyar gazdaság

Ennyi az átlagkereset Magyarországon

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 3,6, a nettó átlagkeresetek 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, közölte a KSH.

2013. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 500 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 100, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 223 000 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 100 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,6 százalékkal haladták meg a 2012. január–szeptemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,6 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatottak nélkül átlagosan 5,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 3,3 százalékkal, 208 000 forintra emelkedett - írta a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (471 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (425 600 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 900 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (145 400 forint), a humán egészségügyi, szociális ellátás (154 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (165 500 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Közmunkások nélkül kevesebben dolgoznak

Szeptemberben 2 millió 725 ezer foglalkoztatott volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a KSH által megfigyelt nonprofit szervezeteknél, ami 0,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Január és szeptember között 2 millió 677 ezer foglalkoztatottról számoltak be az intézmények, vagyis 0,1 százalékkal növekedett az alkalmazásban állók létszáma az időszakban.

A közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdaságban összesen 2 millió 580 millióan dolgoztak szeptemberben, ami viszont 0,1 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az idei első három negyedévben 0,4 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak száma közmunkások nélkül számítva a KSH intézményi statisztikái alapján. Január-szeptemberben 2 millió 562 ezren dolgoztak.

Szeptemberben 145 ezer közmunkás volt, ami ötödével több az egy évvel korábbi szintnek. Az idei első három negyedévben 114 ezer közfoglalkoztatott volt, ami 15 százalékos bővülés.

A kormány célja, hogy télre 200 ezerre növelje a közmunkások számát, amelynek egyik célja az lehet, hogy ne romoljanak a statisztikák.

A vállalkozásoknál szeptemberben 1 millió 830 ezer fős létszámok stagnált a dolgozók száma az előző év azonos időszakéhoz képest, ugyanakkor a január-szeptemberi időszakban 0,3 százalékkal, 1 millió 814 ezer főre visszaesett az alkalmazásban állók száma.

A költségvetési szférában továbbra is dinamikusan növekszik a létszám. Szeptemberben 5,3 százalékkal többen – 805 ezren – dolgoztak, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatottak nélkül ugyanakkor csak 2,6 százalékos a növekedés.

2013. január–szeptemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 200 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 000 forint juttatást kaptak ezen a címen - közölte a KSH.

2013. január–szeptemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset átlagosan 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Suppan Gergely kiemelte, hogy a bérnövekedési ütem gyorsulása a pedagógus bérek növekedésének köszönhető, ennek hatására az oktatási ágazatban 25,8 százalékkal emelkedtek a bérek. „A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nőttek” – írta a TakarékBank vezető közgazdásza.

Szerinte a reálbérek növekedése az további visszaesése miatt erősödhet. „Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk” – írta Suppan. „Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklő hatásának köszönhetően a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot, az utolsó hónapokban pedig meghaladhatja az 5 százalékot” – tette hozzá.

A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől lassú növekedést mutat, azonban a többletbér nagyobb részét az adósságok törlesztésére, valamint a megtakarítások felépítésére fordítják – fejtette ki Suppan.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 149 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 300, a szellemi foglalkozásúaké 197 700) forint volt, 5,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában a nettó keresetek 5,1, a közszférában – közfoglalkoztatottak nélkül – 6,4, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A KSH szerint a 239 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb a 2012. január–szeptemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint "az alacsony, 2,1 százalékos infláció mellett így 2,8 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérni az év első három negyedévében. A kedvező adat pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre, hiszen a növekvő reálbér a fogyasztás emelkedéséhez vezet".

Január és szeptember között 2 millió 677 ezer foglalkoztatottról számoltak be az intézmények, vagyis 0,1 százalékkal növekedett az alkalmazásban állók létszáma az időszakban.

A közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdaságban összesen 2 millió 580 millióan dolgoztak szeptemberben, ami viszont 0,1 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az idei első három negyedévben 0,4 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak száma közmunkások nélkül számítva a KSH intézményi statisztikái alapján. Január-szeptemberben 2 millió 562 ezren dolgoztak.

Szeptemberben 145 ezer közmunkás volt, ami ötödével több az egy évvel korábbi szintnek. Az idei első három negyedévben 114 ezer közfoglalkoztatott volt, ami 15 százalékos bővülés.

A kormány célja, hogy télre 200 ezerre növelje a közmunkások számát, amelynek egyik célja az lehet, hogy ne romoljanak a statisztikák.

A vállalkozásoknál szeptemberben 1 millió 8300 ezer fős létszámok stagnált a dolgozók száma az előző év azonos időszakéhoz képest, ugyanakkor a január-szeptemberi időszakban 0,3 százalékkal, 1 millió 814 ezer főre visszaesett az alkalmazásban állók száma.

A költségvetési szférában továbbra is dinamikusan növekszik a létszám. Szeptemberben 5,3 százalékkal többen – 805 ezren – dolgoztak, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatottak nélkül ugyanakkor csak 2,6 százalékos a növekedés. -->

KSH bér kereset bérnövekedés nettó bér
Kapcsolódó cikkek