Óriási meglepetés: Szinte teljesen eltűnt az infláció Magyarországon

Októberben a fogyasztói árak 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők azt várták, hogy a szeptemberi 1,4 százalékos szint körül ingadozhat az infláció októberben is. A háztartási energia árak, valamint a tartós fogyasztási cikkek, a járműüzemanyagok és a ruházkodási cikkek ára csökkent, a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A maginfláció – ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását – ugyanakkor a szeptemberi 3,5 százalékról csak 3,4-re csökkent.

Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal emelkedtek. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is, amiben szerepet játszhatott a dohánytermékek árrésének emelése.

A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,8 százalék), ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 10 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,4, az egyéb cikkekért 1,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 5,5 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A háztartási energia esetében is árcsökkenés (8,9 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért, a távfűtésért és az elektromos energiáért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012. októberhez viszonyítva.

A tranzakciós illeték hatását ugyanakkor egyre inkább érzik a fogyasztók: a pénzügyi szolgáltatások több mint 50 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A taxidíjak budapesti egységesítése pedig azt eredményezte, hogy 8 százalékkal került többe a szolgáltatás októberben az előző év azonos időszakához képest.

1 hónap alatt – szeptemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára kis mértékben, 0,1 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (1,9 százalék). A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára kis mértékben nőtt egy hónap alatt (0,1-0,1 százalék), mialatt a szolgáltatások ára nem változott. Kollár Beáta, a KSH szakértője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a háztartási energia havi drágulásában a szén és a tűzifa árának emelkedése játszott szerepet.

A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető (0,1 százalék). Az egyéb cikkek ára (ide tartoznak: lakás, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), átlagosan 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül a járműüzemanyagokért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

„Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „Az élelmiszerárakra nézve további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami további lefelé mutató meglepetést is okozhat” – hangsúlyozta.

„A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,5 százalék közelébe eshet” – prognosztizálta Suppan. „A nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre, az európai országokban az infláció szinte kivétel nélkül alulmúlta a várakozásokat” – mutatott rá.

Az alacsony inflációs ütem arra ösztönözheti a Magyar Nemzeti Bankot, hogy további kamatcsökkentéseket hajtson végre az év hátralévő részében. Az irányadó kamat jelenleg 3,4 százalékon áll, és szakértők szerint 3 százalékra is csökkenhet decemberre.

Az Európai Központi Bank a múlt héten 25 bázisponttal, 0,25 százalékra vágta a kamatot, amivel növekedett Magyarország kamatelőnye. Ez pedig újabb muníciót ad az MNB számára, hogy tovább csökkentse az irányadó rátát.

Ugyanakkor a maginfláció továbbra is érdemben az MNB 3 százalékos célértéke felett áll – ami limitálhatja a kamatvágások terét –, igaz, ebben fontos szerepe van a dohánytermékek áremelkedésének.

Az utóbbi időszakban a forint volatilitsa is kissé megemelkedett, miután a várakozások szerint a Fed hónapokon belül visszafoghatja a havi 85 milliárd dolláros pénznyomtatási keretösszeget. Ez pedig nem támogatja a kockázatosabb eszközöket.