Az elmúlt 12 hónapban javuló makrogazdasági helyzetet tapasztaló cégek a következő egy évben is a gazdasági keretrendszer további javulásával számolnak. A vállalkozások kilátásainak kedvezőbbre fordulásában fontos szerepet játszik, hogy a következő hónapokban a külföldi értékesítés bővülése mellett a hazai eladások is el-mozdulhatnak a holtpontról. Az optimistább piaci várakozások is közrejátszhatnak abban, hogy a felmérés történetében eddig nem látott arányban (70,0 százalék) terveznek a cégek fejlesztéseket, amit a hitelfelvételi körülmények kedvező válto-zására, valamint a kapacitáskihasználtság emelkedésére vonatkozó javuló várakozások is támogatnak – derül ki az MFB tanulmányából.
Sokat javult a vállalati működés makrogazdasági feltételeinek megítélése a 2013. őszi eredmények alapján: a felmérés eddigi történetében első alkalommal tapasztalt több vállalat kedvező fordulatot (35,3 százalék), mint ahányan romló gazdasági folyamatokat érzékeltek (29,0 százalék).
A cégek átlagosan 1,3 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a 2013. ősz és 2014. ősz közötti 12 hónapra, ugyanakkor a Makrogazdasági-index (48,9 pont, +6,6 pont 2013. tavaszhoz képest) jelenlegi értéke ennél magasabb, 2 százalék körüli GDP-növekedést implikál ugyanerre az időszakra.
Mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatos növekvő optimizmus szerepet játszott a Piac-index (54,2 pont, +5,8 pont) emelkedésében. A cégek relatív többsége (41,0 százalék) növelni tudta az árbevételét az elmúlt egy évben, s közel minden második (45,3 százalék) ennek folytatását várja a következő 12 hónap során. Ennek eredményeként a cégek 38,2 százaléka már az üzemi eredmény növekedésével számol.
A vállalatok többsége (50,7 százalék) továbbra is változatlan belföldi értékesítéssel kalkulál, azonban a bővülést váró vállalkozások aránya már több mint 11 százalékponttal meghaladja a visszaesésre számítókét (ez elsősorban annak köszönhető, hogy mindössze a cégek 19,0 százaléka számol zsugorodó belföldi eladásokkal). A külső kereslet élénkülése egyre inkább begyűrűzik a vállalati tervekbe: az exportértékesítéssel kapcsolatos várakozások megközelítették a 2011. tavaszi szintet. A piaci helyzet kedvező változása a foglalkoztatásra is kedvező hatást gyakorol: az elmúlt egy évben leálltak az elbocsátások, s a következő 12 hónapban a vállalatok több mint ötöde már a munkaerő-állomány bővítését tervezi.
A Finanszírozás-index (55,1 pont, +3,2 pont) emelkedése egyszerre volt köszönhető a forrásbevonási szándék erősödésének, a vállalatok javuló finanszírozási helyzetének, valamint a hitelfelvételi követelmények kedvező változásának. A 2013. őszi eredmények alapján változóban van az előző felmérések alapján jellemző kivárás, óvatosság a külső finanszírozási források igénybevételével kapcsolatban: a forrásbe-vonást tervező cégek aránya 2011. tavasz óta első alkalommal haladta meg az 50 százalékot (52,2 százalék), s mindössze a vállalatok alig ötöde zárkózik el ettől. A vállalkozások pénzügyi helyzetében lassú konszolidáció figyelhető meg: míg a mély-pontot jelentő 2012 tavaszán a vállalatok 35,8 százaléka volt kritikus pénzügyi helyzetben (bevételeik teljes egészében nem fedezték működési költségeiket), addig ez az arány idén őszre 29,7 százalékra apadt, írják az MFB kutatói.
A hitelfelvételi feltételek elmúlt félévben végbement javulását a vállalati válaszok is visszaigazolják: az alapkamat-csökkentési ciklus az őszi felmérés idején már elkezdett átgyűrűzni a vállalati hitelkamatokba, aminek hatására egyre inkább versenyképesek a forintkölcsönök a devizahitelekkel szemben. Az MNB Növekedési Hitelprogramja a hitelkínálat területén is fordulatot hozott: a felmérésben szereplő cégek kedvező változást tapasztalnak a bankok hitelnyújtási hajlandóságában.
A felmérés négy részindexe közül továbbra is a Beruházási-indexé (71,2 pont, +3,0 pont) a legmagasabb érték, ugyanakkor a 2013. tavaszi felméréskor tapasztalt megugrást követően most ez a részindex nőtt a legkisebb mértékben. A következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező vállalatok aránya az MFB-Indikátor eddigi történetében újabb rekord szintre emelkedett (70,0 százalék). Ebben a meglévő kapacitások kihasználtságának növekedése mellett szerepet játszhattak az elmúlt években elhalasztott beruházások, amelyek most a hitelkamatok csökkenésével, ill. a bővülő hitelkínálat révén váltak finanszírozhatóvá. Ezt alátámasztja, hogy a fejlesztési hajtóerők között a korábban elhalasztott („régóta esedékes”) beruházások a leghangsúlyosabbak, megelőzve az erős piaci verseny jelentette motivációt. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy először alapvetően az elmúlt évek amortizációját pótolják a vállalatok, s csak ezt követően kerülhet sor a bővítő beruházásokra.
