Történelmi kamatvágás az Európai Központi Banktól

A deflációs kockázatok felmerülése – és a 2 százalékos inflációs cél várható elvétése – arra ösztönözhette az Európai Központi Bankot, hogy 25 bázisponttal, 0,25 százalékra csökkentse az alapkamatot. Októberben 0,7 százalékra csökkent az infláció az előző év azonos időszakához képest a szeptemberi 1,1 százalékról. A gazdaság növekedési kilátásai pedig nem túl fényesek, ami szintén arra késztethette az EKB-t, hogy lazítson a monetáris kondíciókon. A beszerzésimenedzser-index nem mutatja a növekedés fokozódását a negyedik negyedév elején.

Mario Draghi, az EKB elnöke úgy vélte a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, hogy a növekedést „lefelé mutató” kockázatok övezik. A központi bank közleményének kiemelte, hogy a gazdasági növekedés folyamatos, bár szerény mértékű a második félévben. Emlékezetes, az idei második negyedévben lábalt ki az euróövezet a fennállása óta leghosszabb, hat negyedévig tartó recesszióból.

A lépés váratlanul érte a piaci szereplők többségét. Az euró meredek esésnek indult a központi bank döntésére a vezető devizákkal szemben. A közös európai deviza szinte pillanatok alatt hanyatlásnak indult a döntésre: 1,35 feletti szintről 1,335 alá esett a dollár ellenében. Az európai tőzsdeindexek jelentősen emelkedtek a döntés hatására. Mario Draghi azt mondta, hogy a lépés összhangban van az EKB iránymutatásával („forward guidance”), hiszen az inflációs nyomás középtávon csökkent. Az EKB elnöke az iránymutatás keretében kiemelte, hogy hosszabb ideig alacsony szinten maradhatnak a kamatok. Draghi a kamatvágáson túl egyéb eszközok bevezetését is lebegtette. Szavai szerint számos „más” intézkedést is hozhatnak a növekedés érdekben.

A központi bank szerint előfordulhat, hogy hosszabb ideig a 2 százalékos célszint alatt lesz az infláció. Egyes elemzők felvetették a defláció veszélyét, ám nem látnak erre utaló jeleket a jegybankárok.

Draghi úgy látja, hogy az iránymutatás sikeres, hiszen reagáltak a megváltozott helyzetre, híven korábbi ígéretükhöz. Az EKB korábbi kamatdöntések után közölte, hogy a kamatot „alacsony szinten”, vagy „még alacsonyabban” tarthatják. A lefelé mutató növekedési és inflációs kockázatok ellenére Mario Draghi úgy véli, hogy az euróövezet helyzete nem hasonlít Japánéra, vagyis nem néznek szembe elveszett évtizeddel.

A Trichet-érában ugyanis a központi bank vezetője a kamatemelések előtti hónapban például jelezte, hogy „fokozott éberséggel” követik a folyamatokat.

Az új eszköz – a júliusban bevezetett iránymutatás – ugyanakkor könnyebben kiszámíthatóvá teszi a kamat középtávú alakulását.

A Trichet-érában ugyanis a központi bank vezetője a kamatemelések előtti hónapban például jelezte, hogy „fokozott éberséggel” követik a folyamatokat.

Az új eszköz – a júliusban bevezetett iránymutatás – ugyanakkor könnyebben kiszámíthatóvá teszi a kamat középtávú alakulását.-->