Rendkívüli: váratlan döntést hozhat az EU Magyarországról, végre megkapja a befagyasztott uniós pénzeket – 215 milliárd forintot utalhat Brüsszel

Az Európai Unió 550 millió euró uniós forrás felszabadítását tervezi Magyarország számára a Financial Times szerint, hogy elkerülje a legújabb orosz szankciókat. A közösség igyekszik tovább fokozni a nyomást Oroszországon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Így kaphatja vissza az uniós pénzeket Magyarország

A kérdéses összeg annak a 605 millió eurónak a része, amit Magyarország májusban a költségvetés félidős felülvizsgálatakor igényelt, és amiről hónapok óta folynak a tárgyalások. A szankciós csomag elfogadásáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán azt mondta, hogy ha az nem sérti hazánk gazdasági érdekeit, úgy nem fogjuk azt megakadályozni, ám ha igen, akkor vétózni fogunk.

Mivel a legújabb uniós szankciók egyik fő célpontja az energiaszektor, miközben Magyarország és Szlovákia nem kíván szakítani az orosz olajjal. Az EU 2022-ben mintegy 22 milliárd euró forrást fagyasztott be különböző jogállamisági aggályokra hivatkozva, ám időközben annak egy részét már felszabadította, így 

Pénteken az Európai Bizottság egy szóvivője arról számolt be, hogy a testület elfogadta a legújabb szankciós csomagot, ami így a tagállamok elé kerülhet, ahol egyhangú döntés szükséges azok elfogadásához. A bizottsági szóvivő délutánra ígért technikai részleteket is a legújabb szankciós csomagról, ami arra utalt, hogy azt várhatóan a tagállamok jóvá hagyják majd.

Ez lehet a 19. szankciós csomagban

Az előzetes információk szerint a csomag az orosz energiaipart és bankszektort célozza, de lehetnek benne részletek a szankciók kijátszására használt mechanizmusok elleni lépésekről, például a kriptovalutákról vagy a közép-ázsiai országokat használó kerülőutakról is. A tervek között szerepelt az is, hogy az unió nem 2027 végén, hanem 2027 elején válna le véglegesen az orosz földgázról, amit azonban Magyarország ellenez, ahogy Budapest az orosz olajvásárlás lehetőségét sem akarja feladni.

Donald Trump amerikai elnök és kormányzata azonban azt szeretné elérniu, ha egyetlen NATO-tagállam sem vásárolna orosz energiahordozókat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor a héten arról beszélt, hogy az orosz energiahordozók vásárlásának nem ideológia vagy politikai, hanem földrajzi és fizikai okai vannak.