– A 2014–2020 közötti ciklusban 7300 milliárd forint uniós forrást hívhat le az ország. Mikortól lehet pályázni ezekre az új forrásokra?
– Brüsszeli engedéllyel nagyjából június–július fordulóján, ugyanis addigra várható, hogy az uniós intézmények elfogadják a szükséges jogszabályokat. A tagállamoknak lehetőségük van azonban arra, hogy hamarabb is megjelentessenek kiírásokat. Olyan pályázatokat érdemes hamarabb kiírni, amelyeknél kicsi a kockázata annak, hogy azok ne felelnének meg az Európai Bizottság által később elfogadandó keretszabályoknak, és így ne lennének jogosultak az uniós finanszírozásra. Ha ugyanis az idő előtt kiírt pályázatokról később kiderül, hogy nem számolhatók el a véglegesített brüsszeli szabályok alapján, akkor azok finanszírozása a hazai költségvetést terheli. A megújuló energiaforrások hasznosítása például olyan terület, ahol nagy kockázat nélkül ki lehet írni pályázatokat.
– Ősszel még arról nyilatkozott, hogy akár már az év első hónapjaiban megjelenhetnek a pályázati kiírások. Konkrétan mikorra várható ez?
– A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság következő ülésein már napirenden lesz annak mérlegelése, hogy melyek a végleges brüsszeli szabályok elfogadása előtt meghirdethető pályázatok. A következő hetekben így már születhet erről döntés.
– A 2014–2020-as ciklusban a közcélú projektek előkészítéséért, megvalósításáért külön állami szakapparátus áll fel, amely kiváltja a magán pályázatíró cégek szolgáltatásait. Emellett a gazdasági szereplők számára kiírt pályázatoknál is igénybe lehet majd venni az állam által nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat. Ez utóbbi miként valósul majd meg a gyakorlatban?
– Olyan egyszerűsített pályázati dokumentációs rendszert hozunk létre, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy kkv saját maga képes legyen a pályázatát kezelni, nemcsak a pályázatírás, hanem a projektmegvalósítás szakaszában is. Az állam két dologban fog segíteni. Egyrészt az egyszerűsített ügyintézés, az elektronikus pályázatkezelési rendszer bevezetésével teljesen megszűnik a papíralapú adminisztráció. Ezzel automatikusan kiszűrhetők a pályázatok benyújtásánál előforduló adminisztratív hibák. Másrészt az állam abban tud segíteni, hogy a pályázat műszaki tartalmára vonatkozóan olyan tanácsadói kapacitást épít ki a Széchenyi Programirodákon keresztül, amely alkalmas arra, hogy a pályázó képes legyen saját pályázatát egyedül megírni. A programirodák emellett segítséget nyújtanak majd a pályázati forrás elnyerése után a projekt megvalósítási szakaszában is. Ez azt jelenti, hogy a pályázóknál marad az adott projekt értékének 4–10 százalék közötti összege is, amit korábban a pályázatíróknak fizettek ki. Miután ez a költség nem terheli a pályázókat, így magasabb minőségű fejlesztések valósulhatnak meg.
– Ez az állami tanácsadói szolgáltatás teljesen ingyenes lesz?
– Igen, azt nagyjából a szja-bevallási rendszeréhez lehet hasonlítani. Az adózó elkészítheti maga az adóbevallást, de ha igényli, megcsinálhatja azt a NAV helyette, illetve könyvelőt is megbízhat. Azok a pályázatíró cégek, akik a leghangosabbak emelik fel szavukat ebben a kérdésben, látják, hogy egy olyan rezsiköltséget visznek el a rendszerből, amit egy egyszerűsített adminisztráció, illetve az állami tanácsadás mellett már nem szükséges kifizetnie a pályázóknak.
– Mire számít, a vállalkozások hány százaléka választhatja az ingyenes állami pályázatírói szolgáltatást?
– Az eddigi tapasztalatok szerint a kis értékű, 100 millió forint alatti projektek jelentették a beadott pályázatok 70–80 százalékát. Várakozásaink szerint a piaci célú pályázatoknál a kkv-k legalább ekkora arányban fognak élni az állami pályázati tanácsadás lehetőségével, és nem vesznek majd igénybe fizetős szolgáltatást. Szerintem az, hogy az elnyert forrás 4–10 százaléka a pályázónál marad, és azt nem kell pályázatírói szolgáltatásokra kifizetni, kellő anyagi motiváció arra, hogy a pályázó saját maga készítse el és menedzselje a pályázatát.
– Az év végig adtak határidőt arra, hogy megállapodjanak az uniós projektek nyilvántartását, monitorozását végző Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) működtetőjének, a Welt 2000 Kft. megvásárlásáról. Lezárult-e a tárgyalás, és ha igen mennyit fizetett az állam a cégért?
– Igen, év végén sikerült megállapodnunk. Az állam végül egy milliárd forintnál alacsonyabb áron vette meg a céget. Konkrét összeget csak a teljes vételi tranzakció lezártakor tudok mondani.
–Miért volt szükség a cég megvételére?
– 2003-ban, amikor elkezdték az EMIR-t fejleszteni, annak különböző jogosultságait a Welt 2000 Kft.-nél hagyták, így az állam rá volt kényszerítve a céggel való együttműködésre. A Welt-nek 2003 óta évente több mint egymilliárd forintot kellett fizetni a rendszer működtetéséért, illetve a szükséges fejlesztésekért. Most kevesebb, mint egymilliárd forintért vettük meg a céget, vagyis egy éven belül megtérül ez a beruházás.
– Az állam olcsóbban tudja majd működtetni, fejleszteni az EMIR-t?
– Egy piaci cég esetében a profittermelés az elsődleges szempont. Azt az összeget mindenképen meg lehet spórolni, ami a szolgáltatás bekerülési költsége és az értékesítés ára között jelentkezik. De a legfontosabb az, hogy – ahogyan egy banknak sem áll érdekében kiszerveznie a teljes működését irányító informatikai rendszert, úgy – a közpénzek felügyeletét is közszférán belül kell tartani. Ez jelentősen csökkenti a korrupció kockázatát.
Névjegy
Csepreghy Nándor1983-ban született Kolozsváron
2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció-történelem szakokon
2011 májusától 2012 novemberéig: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetője és szóvivője
2012. november 5-étől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
2013. augusztus 1-jétől a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
1983-ban született Kolozsváron
2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyetemen kommunikáció-történelem szakokon
2011 májusától 2012 novemberéig: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetője és szóvivője
2012. november 5-étől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára
2013. augusztus 1-jétől a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára -->
