A kormányszóvivő lapunknak elmondta, hogy a tervek elkészítésére a kabinet nem kíván konkrét kritériumokat támasztani. Egyrészről tiszteletben tarja az önkormányzati autonómiát, emellett kiemelten fontosnak véli, hogy olyan, a helyi sajátosságokon alapuló, a lokális igényeknek megfelelni képes növekedési tervek készüljenek, amelyek kellő garanciát biztosítanak a 2014–2020 közötti uniós források hatékony és zavartalan igénybevételéhez. Giró-Szász hangsúlyozta, hogy a vállalkozások fejlesztése az elkövetkező uniós ciklus kiemelt célja is, a források 60 százaléka kerül majd a kkv-szektorhoz. A 2014–20-as ciklusban mintegy 7300 milliárd forint értékű fejlesztési forrást kap Magyarország az uniótól, így mintegy 4300 milliárd juthat gazdaságfejlesztésre. A városoktól is azt kéri a kormány, hogy a helyi gazdaságfejlesztési elképzeléseit ennek megfelelően alakítsa ki. A kormányszóvivő szerint ez az önkormányzatok érdeke is (az újabb adósságkonszolidációban nem résztvevőké is), hiszen a helyi fejlesztések kiemelt figyelmet kapnak az uniós pénzek elosztásakor.
„Várhatóan komolyan kell venni a településeknek a gazdaságfejlesztési terveket, amelyeket be fognak rajtuk hajtani” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő többszintű tervezésre hívta fel a figyelmet, arra, hogy el kell készíteni az ágazati operatív és a megyei szintű programokat is, ezekbe kellene beépülni valamilyen a szinten településeknek is. Szerinte kérdéses, hogyan tudják majd ezt megvalósítani, de ennek lenne értelme. Schmidt helyesnek tartja azt a célkitűzést, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságélénkítésére használnák fel, de nehéz lesz ennek megvalósítása.
A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy jelenleg a településeknek nagyon kevés eszközük van fejleszteni. Központilag határozzák meg például az infrastruktúra olyan elemeit, mint a közút, vagy a vasút. A munkanélküliség kezelése sem önkormányzati feladattól függ, csak a közmunkán keresztül tudnak hatni a munkanélküliségre. Helyi adókat kivethetnek, de a központi adókra sincs befolyásuk. A fejlesztési terveket korábban főként a regionális ügynökségek csinálták, sok önkormányzatnak nincs ebben nagy tapasztalata. Schmidt szerint erre a településeknek nincs megfelelő apparátusa, sem szakmai felkészültsége, külsősöket kell majd bevonni a munkába. Úgy vélte, hogy valakinek minősíteni kell majd ezeket a programokat, nem megfelelő tervek esetén, újak készítésére kötelezhetik a településeket.
Debrecen a tudásbázisra támaszkodna
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere korábban azt mondta lapunknak, hogy alapvetően a magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás fejlesztését célozták meg a protonterápiás berendezéstől az informatikáig, vagy a funkcionális élelmiszerektől a gyógyszerkutatásig a debreceni egyetem tudásbázisára támaszkodva. A kormánytagok az utóbbi hetekben egyeztetnek az adósságátvállalásról a településeken, Mosonmagyaróváron az ipari park bővítését említették meg. Szegeden a legfontosabb fejlesztés az ELI lézerközpont lesz. Szekszárdon az idegenforgalmat, Kecskeméten az infrastrukturát fejlesztenék. Zalaegerszegen iparfejlesztésre, barnamezős területek rehabilitációjára fordítanák a forrásokat. „Januárban 12 hektárnyi területet minősítenek át Soltvadkert szélén ipari-kereskedelmi övezetté” – nyilatkozta lapunknak Lehoczki Ferenc polgármester. Domonyi László Kiskőrös polgármestere közölte: a laktanyában faapríték feldolgozó üzemet, más cégeknek telephelyet helyeznének el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.