Szabályok adóelkerülés ellen
A Facebook, a Google, és a hasonló társaságok azzal szembesültek, hogy Nagy-Britannia, az USA és más országok adóhatóságai részletesen vizsgálják, hogy a csoporton belül hol adózzák le a jövedelmeket. Ugyanis ami a befektetők oldaláról előnyös, azaz az adóköltségek jelentős csökkentése, az az adóhatóságoknak értelemszerűen nem. A Kajmán-szigetekre, Bermudára és a hasonló adóparadicsomokba átpumpált bevételek lényegesen csökkentik az ilyen csoportok adófizetési kötelezettségét. A G20-ak támogatásával az OECD tavaly júliusban 15 pontból álló akcióprogramot hirdetett meg olyan nemzetközi adózási szabályok kialakítására, amelyek megakadályozzák az adó elkerülését.
Az akcióprogramban a legutóbbi lépés a január 30-án közzétett, a transzferár dokumentációra vonatkozó tervezet. Az EU transzferár dokumentációs előírásokhoz hasonlóan ebben is kétszintű dokumentációra tesznek javaslatot: a fődokumentum és a helyi (adott országra) vonatkozó nyilvántartás.
Az EU-s előírástól eltérően itt a fődokumentumra lényegesen pontosabb, és egzaktabb tartalmi előírásokat javasol az OECD annak érdekében, hogy a főbb kockázatokat felmérjék, és lássák a tényleges csoporton belüli jövedelemáramokat. Az előírások közt van a csoport tevékenységének részletes elemzése, a nyereségre ható főbb jellemzők, hol van a kutatási/fejlesztési tevékenység, hol vannak a legjobban fizetett alkalmazottak és vezetők, hol találhatóak a szellemi javak és ezek mennyiben járulnak hozzá a jövedelem termeléséhez, hol van a csoport finanszírozási központja, annak milyen ügyletei vannak, azok az ügyletek milyen nyereségátcsoportosításra adnak lehetőséget.
A program más témáiban is folyamatos a munka, így a digitális gazdasággal kapcsolatos információgyűjtés is már megkezdődött. Ennek keretében a gazdaság szereplőitől és a tanácsadóktól kért információt az OECD arra, hogy milyen üzleti modellek működnek a világban és milyen trendek várhatóak. A szellemi javaknak a jövedelemallokációban betöltött szerepére, valamint a jövedelmek adóparadicsomi helyszínekre történő indokolatlan átpumpálására hasonló információgyűjtés zajlik. A lényeg, hogy ezekben a kérdésekben nehéz megállapítani, hogy ténylegesen hol keletkezik a jövedelem és a korábbi adózási normák ezt a kérdéskört nem kezelték. Ezért az ehhez kapcsolódó kérdéseket újra kell gondolni.
Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a közeljövőben véglegeződnek a nemzetközi adóztatás új keretei, lényegesen szigorodnak az országok közötti jövedelem allokációs lehetőségekre vonatkozó szabályok. Erősödik az adóhatóságok információcseréje, ami azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság más országokból is fog kapni kontrollinformációt az ellenőrzésekhez. Nyilvánvaló, hogy megnő cégeknek a transzferárral kapcsolatos munkaterhe: részletesebb információk kellenek, mint valaha, és az ügyletek adóhatósági felülvizsgálatának minősége szakmai szempontból növekedni fog.
OECD: a hat fő terület
• a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak helyessége (transzferárak kérdésköre),• a finanszírozási ügyletek (amelyekkel szintén csökkenthető az adóalap),
• a gazdasági ügyletek országonként eltérő kezelése (hibrid módszerek);
• telephely definíció újragondolásaa digitális világ követelményei szerint;
• a különböző országokban alkalmazott adókedvezmények adta lehetőségek felmérése;
• a nemzetközi információcserére.
• a finanszírozási ügyletek (amelyekkel szintén csökkenthető az adóalap),
• a gazdasági ügyletek országonként eltérő kezelése (hibrid módszerek);
• telephely definíció újragondolásaa digitális világ követelményei szerint;
• a különböző országokban alkalmazott adókedvezmények adta lehetőségek felmérése;
• a nemzetközi információcserére. -->
