BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Drágább lett az adósságátvállalás a tervezettnél

Végül 1344,4 milliárdba került az önkormányzatok adósságának állami átvállalása. Az utolsó kör mintegy 30-40 milliárddal többe került a korábban jelzettnél és kistelepülések adósságait is tartalmazta.

A tervezettnél közel 30-40 milliárd forinttal többe, végül 456 milliárd forintba került az adósságkonszolidáció február 28-án záruló, utolsó köre. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár november elején közölte: minden település összességében mintegy 420 milliárdos adósságát is átvállalja az állam, ami mintegy 300 ötezer fő feletti települést érinthet. A korábbi konszolidációk mértéke 888,4 milliárd volt, a teljes átvállalás költsége végül 1344,4 milliárd lett.

Az utolsó körben végül nem csak a 281 nagytelepülés adósságát vállalták át, hanem 214 kistelepüléstől és 14 kistérségi társulásét is (melyeknek elvileg lezárult az adósságátvállalása 2012 végén), összesen 8,7 milliárd forint értékben. Az NGM lapunkkal közölte, hogy az idei költségvetés alapján 2014-ben az összes települési önkormányzatnak, illetve ezek társulásainak a 2013. december 31-én fennálló ügyleteiből a pénzügyi intézmények felé meglévő tartozásokra terjedt ki a konszolidáció.

Ilyen ügylet lehet a jogszabályok alapján hitel, kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény), váltó, pénzügyi lízing, legalább 365 nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés.

Az ügyletek túlnyomó többsége a korábbi konszolidációk során a településeknél maradt adósságból állt össze. A korábbi átvállalásokat követően kötött ügyletekből származó adósságot is konszolidálták, melynek egy része kormányzati hozzájáruláshoz volt kötött. A növekmény szintén jelentős része a korábban megkötött ügyletekből az előző átvállalások után lehívott (élő szerződésből eredő) összegekből is állt, melyek nem minősültek engedélykötelesnek.

„A kistelepüléseknél, társulásoknál konszolidált összegek között voltak még nem kezelt futó ügyletek is, amelyeket most teljes körűen rendeztek” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az érintett önkormányzat például szennyvízcsatorna építésénél a lakosok helyett készfizető kezességet vállalt a rájuk eső részre. Sok településen nem tudott mindenki fizetni, így 2-5 milliós adósságok is keletkezhettek az önkormányzatoknál.

A TÖOSZ elnöke szerint a jövőben a hitelállomány nem nagyon fog újratermelődni, mivel kormányzati engedély nélkül már nem lehet hitelt felvenni, vagy kötvényt kibocsátani. A fedezettel rendelkező nagyobb önkormányzatokra lehet jellemző még hitelfelvétel, a kisebbeknél nem. A nagyobb önkormányzatok a konszolidáció után megszabadulnak jelentős tőke- és kamatkötelezettségeiktől, ám a felszabaduló összegekből Schmidt szerint nem fognak tartalékolni, hanem saját beruházásokra és működésre költenek. „Az a félelmem, hogy előbb-utóbb odajutnak el, hogy ismét hitelt vesznek majd fel, holott a gazdálkodásuk ezt nem indokolná” – mondta Schmidt.

Nincs veszélyeztetve a hiánycél

A gazdasági tárca lapunkkal közölte: az idei büdzsében a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatásokra 64 milliárdos, felülről nyitott előirányzatot hoztak létre. Ebből 4 milliárd a 2014. évben adósságrendezési eljárásukat lezáró önkormányzatok konszolidációjának fedezetéül lett betervezve. A tényleges kifizetés 67,4 milliárd volt. A kifizetés a büdzsé oldalán kiadásként jelentkezik, az önkormányzati alrendszerben bevételként, hatása az államháztartás egyenlegére – és az államadósságra is – semleges. Így az előzetesen prognosztizáltnál némiképp magasabb összegű konszolidáció nem veszélyezteti a hiánycél tarthatóságát, nem jelent költségvetési kockázatot.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek