Gyorsult a GDP növekedése

A naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint a hozzáadott érték 0,5 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.

A múlt év egészében 1,1 százalékos volt a magyar gazdaság növekedési üteme az előző évi 1,7 százalékos visszaesés után.

A február 14-én publikált gyorsbecslésben 2,7 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést jelentett a KSH a tavalyi negyedik negyedévről. A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 22,2, a feldolgozóiparé 5,1, az építőiparé 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 0,5, a beruházások 10,4 százalékkal nőttek, az áruk és szolgáltatások exportja 8,8, az import 7,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

A IV. negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően és a kiváló termésnek köszönhetően 22,2 százalékkal növekedett. Az ipar hozzáadott értéke 3,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,1 százalékkal bővült. A feldolgozóiparon belül a közútijármű-gyártás, illetve a fémfeldolgozási termék gyártása ágazatok nőttek jelentősen, miközben a számítógép, elektronikai és optikai termékek és a gyógyszerek gyártása továbbra is csökkent. Az építőipar teljesítménye 10,4 százalékkal emelkedett. Az építőiparon belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése növekedett.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 2,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,3 százalékkal emelkedett, összhangban az ipar teljesítményének növekedésével.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent, ebben szerepet játszott az is, hogy a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni sem a vállalati, sem a lakossági hitelek piacán; a biztosítók tartalékainak befektetéséből származó tulajdonosi jövedelem csökkenése pedig jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítók teljesítménye elmaradt az előző év azonos időszakához képest.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 1,9, a közigazgatás oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások és a kiadói tevékenység bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nőtt.

A bruttó hazai termék 2013. IV. negyedévi, 2,7 százalékos növekedéséhez az összes nemzetgazdasági ág hozzájárult, a mezőgazdaság 0,8, az ipar és a szolgáltatások 0,7–0,7 százalékponttal. Az építőipar hozzájárulása a 2013 IV. negyedévi gazdasági növekedéséhez 0,4 százalékpont volt, a termékadók és támogatások egyenlegének változása 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok1 szerint 2013 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, ezen belül a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 3,1 százalékkal csökkent, míg az iparban 2,5, az építőiparban 2,2, a szolgáltatások körében 0,4 százalékkal növekedett a bruttó hozzáadott érték.

A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,5 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4, a végső fogyasztás 1,0 százalékkal emelkedett. Az export 1,2, az import 1,5 százalékkal nagyobb lett.

2013 egészében a bruttó hazai termék 1,1 százalékkal nőtt, ehhez elsősorban a mezőgazdaság, valamint az építőipar járult hozzá. A háztartások tényleges fogyasztása stagnált, a közösségi fogyasztás 4,3 százalékkal növekedett. Mindennek eredményeként a végső fogyasztás 0,5 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9, a bruttó felhalmozás 2,1 százalékkal erősödött. A belföld felhasználás 0,8 százalékkal bővült. Az export és az import azonos mértékben, 5,3 százalékkal emelkedett.