Több megfigyelő ugyanakkor arra figyelmeztet hónapok óta, hogy az MNB jobban tenné, ha megállítaná a kamatciklust. Az elemzők csökkentési várakozásai is arra alapultak, hogy a tanács laza monetáris politikára hajlik, álláspontjuk nem a gazdasági racionalitásra épült. A Buda-Cash Brókerház szakértői szerint sem a külpiaci, sem a reálgazdasági folyamatok, sem a forint árfolyama nem indokolta a kamatvágást. Az MNB úgy csökkentette a kamatot, hogy a forint jóval a 310-es árfolyam felett mozgott az euróval szemben, kétéves mélypontjához viszonylag közeli szinten. A Buda-Cash szerint a kamatcsökkentés reálgazdasági előnye csak minimális lehet, miközben a kockázatokat, így a forint sérülékenységét szignifikánsan növelheti.
Az MNB az alacsony infláció miatt dönthetett az újabb vágás mellett. A jegybank friss inflációs jelentése szerint idén 0,7 százalékos lehet a pénzromlás, szemben a három hónappal korábban várt 1,3 százalékkal. Jövőre a 3 százalékos céllal összhangban alakul a fogyasztói-árindex. A GDP ebben az évben 2,1, jövőre pedig 2,5 százalékkal növekedhet, vagyis a jövő évi előrejelzést 0,1 százalékponttal felfelé módosította az MNB.
A Monetáris Tanács a friss inflációs jelentés ismeretében közölte, hogy „a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre”, ez azonban a korábbinál is kisebb kamatcsökkentést indokol. Szerintük az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A Monetáris Tanács kiemelte, hogy a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén nem látnak lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására.
„A tanács kommunikációjából arra következtethetünk, hogy a ciklus még nem ért véget, csak nagyon közel van a befejezése” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Ha nem változik a külpiaci környezet egy hónap alatt, akkor újabb vágás következik, és 2,5 százalékra csökkenthetik a kamatot áprilisban” – vetítette előre. „A közlemény alapján bizonytalan, hogy hol lehet a ciklus vége, és mivel nem tiszta az MNB kommunikációja, így nem tudom teljesen kizárni, hogy egy esetlegesen javuló környezetben 2 százalékig vágjanak” – mondta a közgazdász. Kondrát szerint az elemzők nagyobb része azt gondolja, hogy már nincs értelme kamatot csökkenteni. Kiemelte, hogy a jegybank könnyen „túlvághatja” a kamatot, és minden egyes lépés növeli a kockázatokat.
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve folyamatosan csökkenti eszközvásárlási programjának keretösszegét, és a legtöbb feltörekvő piaci jegybank már kamatot emel. Szakértők szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az idei év végén vagy a jövő év elején az MNB-nek is kamatot kell emelnie.
Miért nem állnak meg?
A legtöbb közgazdász szerint nem érdemes már kamatot csökkenteni, az MNB mégis vágott. Mindez egyre inkább felveti azt a kérdést, hogy a Monetáris Tanács tagjainak többsége miért szavaz továbbra is kamatvágásra. A kilenctagú testületből a múlt hónapban Cinkotai János és Pleschinger Gyula megállította volta a ciklust. Már akkor úgy érveltek, hogy elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az árfolyam volatilitása, a hozamgörbe meredeksége, valamint a rövid hozamok emelkedése is ezt támasztja alá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.