Minivágás Matolcsyéktól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Több megfigyelő ugyanakkor arra figyelmeztet hónapok óta, hogy az MNB jobban tenné, ha megállítaná a kamatciklust. Az elemzők csökkentési várakozásai is arra alapultak, hogy a tanács laza monetáris politikára hajlik, álláspontjuk nem a gazdasági racionalitásra épült. A Buda-Cash Brókerház szakértői szerint sem a külpiaci, sem a reálgazdasági folyamatok, sem a forint árfolyama nem indokolta a kamatvágást. Az MNB úgy csökkentette a kamatot, hogy a forint jóval a 310-es árfolyam felett mozgott az euróval szemben, kétéves mélypontjához viszonylag közeli szinten. A Buda-Cash szerint a kamatcsökkentés reálgazdasági előnye csak minimális lehet, miközben a kockázatokat, így a forint sérülékenységét szignifikánsan növelheti.
Az MNB az alacsony infláció miatt dönthetett az újabb vágás mellett. A jegybank friss inflációs jelentése szerint idén 0,7 százalékos lehet a pénzromlás, szemben a három hónappal korábban várt 1,3 százalékkal. Jövőre a 3 százalékos céllal összhangban alakul a fogyasztói-árindex. A GDP ebben az évben 2,1, jövőre pedig 2,5 százalékkal növekedhet, vagyis a jövő évi előrejelzést 0,1 százalékponttal felfelé módosította az MNB.
A Monetáris Tanács a friss inflációs jelentés ismeretében közölte, hogy „a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre”, ez azonban a korábbinál is kisebb kamatcsökkentést indokol. Szerintük az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A Monetáris Tanács kiemelte, hogy a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén nem látnak lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására.
„A tanács kommunikációjából arra következtethetünk, hogy a ciklus még nem ért véget, csak nagyon közel van a befejezése” – mondta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Ha nem változik a külpiaci környezet egy hónap alatt, akkor újabb vágás következik, és 2,5 százalékra csökkenthetik a kamatot áprilisban” – vetítette előre. „A közlemény alapján bizonytalan, hogy hol lehet a ciklus vége, és mivel nem tiszta az MNB kommunikációja, így nem tudom teljesen kizárni, hogy egy esetlegesen javuló környezetben 2 százalékig vágjanak” – mondta a közgazdász. Kondrát szerint az elemzők nagyobb része azt gondolja, hogy már nincs értelme kamatot csökkenteni. Kiemelte, hogy a jegybank könnyen „túlvághatja” a kamatot, és minden egyes lépés növeli a kockázatokat.
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve folyamatosan csökkenti eszközvásárlási programjának keretösszegét, és a legtöbb feltörekvő piaci jegybank már kamatot emel. Szakértők szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy az idei év végén vagy a jövő év elején az MNB-nek is kamatot kell emelnie.
Miért nem állnak meg?
A legtöbb közgazdász szerint nem érdemes már kamatot csökkenteni, az MNB mégis vágott. Mindez egyre inkább felveti azt a kérdést, hogy a Monetáris Tanács tagjainak többsége miért szavaz továbbra is kamatvágásra. A kilenctagú testületből a múlt hónapban Cinkotai János és Pleschinger Gyula megállította volta a ciklust. Már akkor úgy érveltek, hogy elérték a kamatcsökkentési ciklus alját, az árfolyam volatilitása, a hozamgörbe meredeksége, valamint a rövid hozamok emelkedése is ezt támasztja alá.
