A program kísérleti fázisában öt privát pénzintézet felállítására lesz lehetőség, Sanghaj és Tiencsin városban, valamint a dél-kínai Kuangtung és a kelet-kínai Csöcsiang tartományban. A magánbankok felállításának kritériumait és működési területeiket szigorúan szabályozza a CBRC. A bizottság tíz vállalatnak adott jogot arra, hogy a magánbankok alapításában részt vállalhasson. Ezek között megtalálható a kelet-ázsiai ország legnagyobb internetes cége közül kettő, a Tencent és az Alibaba, továbbá a Fosun konglomerátum és a legnagyobb kínai autóalkatrész-gyártó, a Wanxiang. Két gyógyszeripari és más cégek is kipróbálhatják magukat a pénzügy világában.
Teljesen magánbankok alapítására Kínában mindezidáig nem adódott lehetőség, a szektort egyértelműen a száz százalékig központilag vezérelt óriásbankok uralják. Az állami kézben lévő bankok monopóliuma egyebek között a pénzügyi források újraelosztásának torzulásához vezetett, onnan ugyanis az állami projektekbe áramlott a legnagyobb mennyiségű tőke, míg a kis- és közepes vállalatok számára sokszor nem jutott
A magánbankok mindenekelőtt friss, a központi költségvetésen kívülről érkező pénzzel láthatják el a kínai gazdaság szereplőit. Új források bevonására minden korábbinál nagyobb szükség mutatkozik, ugyanis miközben a hitelezési lehetőségek szűkösek, a gazdaság általános lassulása miatt bajba jutott, kölcsönre szoruló vállalatok száma növekszik.
A magánbankok működtetése ugyanakkor csökkenthetik azt a kockázatot is, amelyet az árnyékbankok jelentenek: jelenleg bevett, hogy a szigorú hitelfeltételeknek meg nem felelő cégek a rendszeren kívülről vesznek fel hitelt, amelyeknek a bedőlési kockázata ezáltal jóval nagyobb.
