Elbukjuk az államadósság elleni harcot

Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

A negyedéves államadósság 2013 negyedik negyedévének végén még 79,2 százalékos volt. A mostani, 84,6 százalékos érték évek óta messze a legmagasabb - utoljára 2011 harmadik negyedévében volt a mostanihoz közelítő érték, akkor 84,1 százalékon álltunk.

Az államadósság történelmi csúcs közelébe került, mindössze egyetlen egyszer, a második Orbán-kormány idején volt magasabb. 2010 második negyedévében 85,5 százalék volt a GDP-arányos adósság, ami közel 1 százalékkal magasabb a mostaninál. Akkor azért volt ilyen magas az adósság, mert kormánypárti politikusok Magyarországot Görögországgal hasonlították össze, ami a forint meredek esésével járt akkor (így a devizaadósság átértékelődése miatt nőtt az adósság).

Most úgy látszik, hogy a tavaly év végén mesterségesen lecsökkentett tartalékok visszatöltése emelte az adósságot.

Az állam nettó tartozása (a vagyon és a kötelezettség különbsége) az elmúlt két évben emelkedő tendenciát mutat.

A március végén zárult egy évben az államháztartás hiánya 791 milliárd forint, a GDP 2,7 százaléka volt, ebből az idei első három hónapban 271 milliárd deficit keletkezett, ami a negyedéves GDP 4 százalékával egyenlő - közölte az MNB.

2014 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 864 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül nagymértékben növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben értékpapír- és hitelállománya csökkent. Kötelezettség oldalon jelentős állampapír-kibocsátás történt, a rövid lejáratú értékpapírokat elsősorban az egyéb monetáris intézmények vásárolták, míg a hosszú lejáratú államkötvények a vállalatok és a külföld állampapír-állományát növelték.

A hitelállomány növekedésében az önkormányzati adósság átvállalás játszott elsődleges szerepet, amit a hiteltörlesztés részben ellensúlyozni tudott.

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 529 milliárd forint volt az első negyedévben. A pénzügyi eszközök közül erőteljesen emelkedett a monetáris intézményeknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, míg a kötelezettségek terén az adósságátvállalás következtében erőteljes csökkenés mutatkozott a hitel- és értékpapír-állomány tekintetében - írja a jegybanki elemzés.

A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 64 milliárd forint volt. Eszközeik közül jelentősen növekedtek kincstári betéteik, számottevően csökkentek viszont a háztartásokkal és vállalatokkal szembeni egyéb követeléseik. Kötelezettségeik terén a szállítói tartozásokban következett be jelentősebb csökkenés.