Hét éve nem nőtt így a gazdaság

Kirobbanóan jól teljesített az idei első negyedében a magyar gazdaság. Az GDP 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakéhoz képest, ami felülmúlta a 2,7 százalékos elemzői várakozásokat. Utoljára 2006-ban láthattunk hasonló mértékű növekedést. Sokat segített a bázishatás, hiszen a tavalyi első negyedben 0,8 százalék volt a visszaesés. A KSH szerint a növekedést alapvetően az ipar és az építőipar teljesítménye segítette. A szezonálisan kiigazított és naptárhatásról megtisztított éves növekedés 3,2 százalék volt, negyedéves alapon pedig 1,1 százalékkal bővült a gazdaság.

Az építőipar az év első két hónapjában több mint 20 százalékkal növekedett, amit elsősorban az EU-s források segítettek, az ipar bővülésében pedig nagy szerepet játszott az autóexport. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője elmondta, hogy éves összevetésben a pénzügyi szektoron kívül az összes nemzetgazdasági ágban növekedés volt.

„Negyedéves alapon minden komponens nagyon erős volt” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere kiemelte, hogy jól teljesített az ipar és a kiskereskedelem is. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a bővülést elsősorban az export hajtja, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl acélos. A KSH szerint a belföldi értékesítés márciusban 3 százalékkal esett. „Viszonylag enyhe volt a tél, ami miatt a mezőgazdaság és az építőipar is kedvezően alakult” – hangsúlyozta Bebesy. Emlékeztetett, hogy tavaly igen jó volt a mezőgazdasági teljesítmény az első negyedévben.

Pozsonyi Pál kiemelte, hogy a beruházások is nőttek, de egyelőre nem tudható, hogy ez az állami megrendeléseknek köszönhető-e. Elemzők azt sejtik, hogy az állami beruházások segíthettek. Bebesy Dániel hangsúlyozta, hogy a választási költekezés is húzta a növekedést, ami már 2013 utolsó negyedében is segített. „A költségvetési beruházások jól követik a választási ciklusokat” – vélte Balatoni András.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az elemzők is felfelé módosíthatják növekedési várakozásaikat, és akár a 2,5 százalék feletti gazdasági növekedés is elérhető lehet idén.

A gyors növekedés tartóssága Bebesy Dániel szerint viszont már bizonytalan, mivel a választási költekezés, a rezsicsökkentés és az árfolyamgát egyszeri hatása nagy szerepet játszott a növekedésben. Elemzők szerint a második negyedéves adatban már a Növekedési Hitelprogram hatása is kevéssé lesz látható, hiszen lassult a hitelek kihelyezési üteme.

Bebesy kiemelte, ha viszont 2 százalék felett marad a bővülés, miközben a gazdaság potenciális növekedése tényleg 1,5 százalék körüli, akkor a kibocsátási rés hamar bezáródhat. Ugyan a legfrissebb adatok deflációról szólnak, a potenciális feletti növekedés előretekintve inflációs hatású lehet. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint az inflációs adat (0,1 százalékkal csökkentek az árak áprilisban) támogatná az újabb kamatcsökkentést, az erős GDP-adat a vágás ellen szól. Kiemelte, hogy a kibocsátási rés a vártnál gyorsabban zárul. Kondrát úgy véli, hogy a következő kamatdöntő ülésen a Magyar Nemzeti Bank újra csökkenti a jelenleg 2,5 százalékos kamatot.

ország 3,5, Románia gazdasága pedig 3,8 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévhez képest. Az 1,1 százalé-

kos negyedelves alapú magyar GDP-növekedés megegyezik a lengyellel, Romániában ez az adat viszont mindössze 0,1 százalékos volt.

ország 3,5, Románia gazdasága pedig 3,8 százalékkal növekedett a tavalyi első negyedévhez képest. Az 1,1 százalé-

kos negyedelves alapú magyar GDP-növekedés megegyezik a lengyellel, Romániában ez az adat viszont mindössze 0,1 százalékos volt.-->