Ipar: kirobbanó formában
Schindele Miklós, a statisztikai hivatal főosztályvezető-helyettese szerint elsősorban a járműexport volt az ipari termelés növekedésének hajtóereje, de a feldolgozóipar valamennyi alágazatában növekedést mértek. Mikó Ildikó, a KSH szakértője a Világgazdasággal közölte, hogy a második legnagyobb feldolgozóipari ágazat, az évek óta zuhanó elektronikai szektor továbbra sem teljesít túl jól, de az előző hónapokhoz képest kis javulás látható.
„A növekedés felülmúlta a várakozásomat, de ez elsősorban azzal magyarázható, hogy idén márciusban több volt a ledolgozott munkanapok száma, mint egy éve” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai konjunktúra egyre szilárdabb támaszt nyújt az ipari exportunknak.
Az első negyedéves adatok összességében biztatóak. „Februárban 9,6 százalékkal bővült a magyar feldolgozóipar, aminek hajtóereje a járműipar és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok voltak” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. „Az autógyártás kirobbanó növekedése mögött feltételezhetően még mindig a kecskeméti Mercedes áll, bár az aggregált adatokból nem lehet kiszűrni, hogy az a Suzuki, az Audi vagy éppen kecskeméti üzem a húzóerő” – hangsúlyozta a kutató. Hozzátette, hogy a Mercedes még mindig nem érte el a gyártókapacitás felső határát, ezért ez a vállalat adhatja a növekedés nagy részét.
Vakhal kiemelte, szintén erőteljes növekedés volt a gépiparban és a fémalapanyag-gyártásban, ezek az ágazatok a járműgyártáshoz kapcsolódnak. Szerinte folytatódik a hazai feldolgozóipar polarizálódása, amely növekedésének több mint 80 százalékát az autóipar és az ahhoz kapcsolódó ágazatok adják. Más iparágak is bekapcsolódtak a növekedésbe az idei év első hónapjaiban. „Kedvező hír, hogy az elsősorban magánfogyasztásra épülő élelmiszeriparban is hónapok óta tartó robosztus növekedés tapasztalható” – tette hozzá a Kopint-Tárki kutatója.
„A legfrissebb eredmények fényében még nem módosítjuk feldolgozóiparra vonatkozó növekedési előrejelzésünket, amelyet továbbra is 5-7 százalék közé becslünk, de az előrejelzésnek most egyértelműen felfelé mutató kockázatai vannak” – mondta Vakhal Péter. Balatoni is kedvezően látja az ipar jövőjét. „A megrendelés-állomány és a bizalom további emelkedése azt vetíti előre, hogy az ágazat termelésének a bővülése magas szinten maradhat a közeljövőben, így éves átlagban 7 százalék körüli növekedés várható” – prognosztizálta az ING elemzője.
„A jövő héten megjelenő első negyedéves GDP-gyorsbecslés kellemes meglepetéssel szolgálhat majd, bár a mezőgazdaság éves növekedési rátához való hozzájárulása megszűnhet a bázishatás miatt, csak az ipari és az építőipari dinamikája 2,5 százalékos éves GDP-bővülést eredményezne” – vélekedett a szakértő. Mivel a szolgáltatószektorban is kedvező folyamatok bontakoznak ki, a kiskereskedelem közel 6, míg a kereskedelmi szálláshelyek forgalma több mint 10 százalékkal emelkedett, ezért az idei év első negyedévében a GDP-növekedés megközelítheti, vagy akár meg is haladhatja a 3 százalékot – mondta Balatoni. Szerinte éves átlagban 2,8 százalékos GDP-bővülés is elérhető.
Többlet a külkereskedelmi forgalomban
Márciusban 675 millió euró (210 milliárd forint) volt a külkereskedelmi többlet, jelentette tegnap a KSH. 2014 harmadik hónapjában az export és import euróban számított értéke 7,4, illetve 8,8 százalékkal bővült tavaly márciushoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 34 millió euróval csökkent a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az év első három hónapjában a kivitel értéke 20,8 milliárd euró, a behozatalé 18,9 milliárd euró volt. A kivitel euróban számított értéke 5,1, a behozatalé 4,0 százalékkal nőtt.
