Befejeződhet a pénznyomtatás

A Federal Reserve októberben befejezheti a mennyiségi könnyítési programjának harmadik körét (Quantitative Easing, QE3) – jelentette be Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet elnöke. A Fed tavaly decemberben kezdte el csökkenteni a havi 85 milliárdos pénznyomtatás keretösszegét, és azóta minden ülésen döntenek arról, hogy a következő hónaptól 10 milliárddal kevesebb friss pénzt pumpálnak a gazdaságba. Ha a gazdasági növekedés kitart és a munkanélküliség is tovább csökken, a Fed az ősz utolsó hónapjában 15 milliárdos csökkentéssel szüntetheti meg a QE3-at.

A Fed közel hat évig vásárolt állampapírokat és jelzálogfedezett eszközöket, hogy támogassa a gazdaságot. A három program alatt a jegybank mérlege a válság előtti 1 000 milliárd dollár alatti szintről 4 300 fölé emelkedett. Az amerikai tőzsdeindexek értéke a válság mélypontjához képest megháromszorozódott, az államkötvények hozama tartósan alacsony szinten maradt. A Fed emellett kötvénycsere-programot (Operation Twist) is végrehajtott, amelynek keretében rövid lejáratú papírokat váltott hosszúra.

Az amerikai jegybank azután kezdett mennyiségi könnyítésbe, hogy a kamatot már nem tudta tovább csökkenteni a 0-0,25 százalék szintről a válság kirobbanása után, de a gazdaságnak költségvetési és monetáris impulzusra volt szüksége a növekedéshez. A történelemben korábban soha nem volt példa ilyen mértékű monetáris ösztönzésre.

A Fed elmúlt években folytatott laza monetáris politikájából sokat profitáltak a magasabb kamatozású, kockázatosabb eszközök, így a forint is. A feltörekvő piaci devizákat a világ szinte minden táján támogatta a likviditásbőség, ám a pénznyomtatás mostani kivezetése gyengítette ezeket az eszközöket. A forint historikusan gyenge szintje, a 300 feletti euróárfolyam mögött azonban inkább hazai okokat kell keresni. Az elmúlt hónapokban ilyen volt a megállás nélkül csökkenő magyar alapkamat és a devizahitelesek „megmentése”. Korábban például az IMF-huzavona vagy a leminősítések okozták a forint esését. (A BUX index sokszor azért is maradhatott ki a tőzsdei szárnyalásból, mert a nyugdíjvagyon állami átvétele – amely hazai tőzsdei cégek részvényeit is tartalmazta – és az ágazati különadók kivetése negatívan hatottak a BÉT-en jegyzett papírok árfolyamára.)

A befektetők most egyre inkább azzal foglalkoznak, hogy miként térhet vissza a normális kerékvágásba a Fed monetáris politikája. Néhány elemző szerint a Fed akár már jövő tavasszal is elkezdheti fokozatosan emelni az irányadó kamatot, mások úgy vélik, hogy erre még több mint egy évet várni kell. Az azonban valószínű, hogy az alacsony kamatok korszaka egyelőre nem ér véget, és a laza monetáris kondíciók továbbra is támogatni fogják a gazdasági növekedést.

Az biztos, hogy a Fed programjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Amerikában – és a világ más tájain – történelmi csúcsra emelkedjenek a tőzsdék. Néhányan úgy vélik, hogy a Fed programjai buborékokat okoztak, amelyek újra ki fognak pukkadni, ez pedig akár újabb válsághoz is vezethet. Mások szerint viszont még most sem nyomtatott elegendő pénzt a Fed, és a növekedés támogatásához tovább kellett volna folytatni az élénkítést. Buborékok potenciális kialakulásáról esetleg csak a tőzsdén lehet beszélni, ám a lufik sajátossága, hogy leginkább akkor azonosíthatóak pontosan, ha már kipukkadtak.

Sokan féltek az elején

Az első pénznyomtatási program elindítása után több közgazdász úgy vélte, hogy a Fed ezzel az eszközzel felpörgeti az inflációt, amit nem lesz képes megállítani. Ezek a félelmek azonban nem igazolódtak be, hiszen a pénzromlás üteme soha nem jelentett veszélyt. Sőt, az infláció sokáig a Fed bevezetett, 2 százalék körüli céljától is messze elmaradt. A lassú növekedés, a magas munkanélküliség és a gyenge kereslet nem engedte, hogy nagyobb áremelkedési ütem alakuljon ki. A másik vád az volt, hogy csak a dollárt akarta gyengíteni a Fed a „devizaháborúban”. A dollár kétségtelenül gyengült, azonban más pozitív hatásai is voltak a programnak.