Kiigazítást jelentett be Varga

A 2,9 százalékos deficitcél tartása érdekében a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból – jelentette be Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) első embere ezzel cáfolta a tárca korábbi álláspontját, amely szerint a költségvetés hétfőn benyújtott, a hiányt 150 milliárd forinttal növelő módosítása érdemben nem veszélyezteti azt, hogy az év végére a hiány a 3 százalékos engedélyezett szint alatt maradjon. A hiány növekedésének kockázatára korábban lapunknak a Magyar Közgazdasági Tanács elnöke is rámutatott. Kovács Árpád június elején úgy látta, elsősorban az alacsony infláció, illetve a rezsicsökkentés nyomán csökkenő adóbevételek kockáztathatják a hiánycél tartását. A tegnapi konferencián Varga Mihály is hasonlóképpen magyarázta a zárolás szükségességét. Mint fogalmazott: a „biztonsági intézkedésre” például azért van szükség, mert a vártnál alacsonyabb infláció negatívan érinti a költségvetést, mivel a jövedéki adónál és az áfabevételeknél elmaradást okozott.

A hiánycél tarthatóságával kapcsolatban az Európai Bizottság is kétségeinek adott hangot. A június elején kiadott országspecifikus ajánlásban a brüsszeli testület azt írta: az év végéig a büdzsé 0,9 százalékát kitevő kiigazításokra lehet szükség, hogy az ország megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. Brüsszel főleg az államadósság növekedése miatt aggódott. Az ajánlás végső, a tagállamok által június végén elfogadott verziójából ez a passzus már kikerült, amit a kormány komoly sikerként értékelt. A mostani, 110 milliárd forintos tétel egyébként a költségvetés 0,3 százaléka.

Varga Mihály ugyanakkor további kockázatokról beszélt, amikor megemlítette: az EU egyes területeken kötelezettségszegési eljárást akar indítani az ország ellen, ami bizonyos támogatások elvonását jelentheti. A tárcavezető az e-útdíjrendszerrel kapcsolatos, most elindított eljárásra utalhatott. Ebben Brüsszel azt kéri számon, hogy az állam közbeszerzés nélkül kért fel egy konzorciumot a rendszer kiépítésére és üzemeltetésére.

Elemzők kockázatként értékelik ugyanakkor a devizahiteles mentőcsomagot is. A devizahitelek átváltásának költségeit a kormány jórészt a bankokra igyekszik terhelni, korábban azonban felvetődött, ennek fejében a kormány elengedné a banki különadó egy részét – emelte ki az MTI-nek Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője, hozzátéve, ennek az esélye csökkent, ami javíthatja a büdzsé pozícióit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a pluszköltségek között kiemelte a közmunkaprogram kiterjesztését. Ezt a zárolásról szóló közleményében a tárca is megemlíti azzal, ez 47 milliárd forint foglalkoztatási célú többletkiadást jelent.

Kérdéses az is, a 110 milliárd elegendő lesz-e. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy további kiigazításokra lehet még szükség az év végéig az adóbevételek alakulása, illetve az ősszel konkretizálandó devizahiteles csomag függvényében.

Beruházásoktól vonnak el pénzt

Ami a kiigazítások forrását illeti, a kormány 39,5 milliárd forintot zárol az egyes tárcáknál, a 110 milliárd fennmaradó része Varga Mihály közlése szerint elsősorban a Beruházási Alap kiadásait érinti. Itt egyes projektek vagy projektelemek 2015-re történő átütemezésére kell számítani. Ez az alap a „nemzeti vagyont növelő beruházásokat foglalja össze”, a legnagyobb részben a sporttal kapcsolatos fejlesztési és beruházási tételeket finanszírozzák ebből. Ez ebben az évben 130,4 milliárdot tesz ki.