Kis többséggel fogadta el az Ab a fővárosi közgyűlés átalakítását

Választás Egy részletszabály kivételével az Alaptörvénynek megfelelőnek ítélte az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályait. Így a korábbi tisztán listás rendszer helyett ősztől a 33 tagú közgyűlésnek a főpolgármester mellett 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bekerülő képviselő lehet a tagja.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló törvény június 10-én elfogadott módosítása miatt 57 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Kifogásolták, hogy a kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az Ab ez utóbbi passzust megsemmisítette, a többit azonban nem kifogásolta.

Az Ab szerint a fővárosi önkormányzat hatékony, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést. Az ebből adódó különbséget az Ab szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer (az elfogadáshoz az egyszerű többség mellett a főváros lakosságszámának több mint felét kitevő kerületek polgármesterek szavazata kell), ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította.

A tizenöt tagú testületből hatan – köztük Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Salamon László is elutasította az indítványt, de ő nem értett egyet a súlyozott számítás elvetésével.