BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kormányzati zárolás: biztonsági óvintézkedés az elemzők szerint

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Biztonsági óvintézkedésnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos kormányzati zárolást, amellyel a kormány biztosítaná, hogy Magyarország ne kerüljön vissza az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

Abban is egyetértettek a megkérdezettek, hogy a most bejelentett intézkedéseken túl születhetnek még a 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt garantáló további lépések.

Török Zoltán, a Raiffeisen bank makroelemzője, és  Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője is úgy vélte, hogy a zárolás az Európai Bizottság megnyugtatását is szolgálja. Török Zoltán azt is megjegyezte, hogy a hiány egyelőre nem alakul veszélyesen, bár az első félévi időarányos deficit a szokottnál kicsit magasabb volt.

A nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintot érintő mostani zárolás szinte kényszerű lépés a kormány számára, mert mindenképp meg kívánja akadályozni, hogy az ország visszakerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alá - mondta a Buda-Cash Brókerház elemzője. Fazakas Péter emlékeztetett: Varga Mihály megerősítette: az idén várható valamiféle konverzió a devizahiteleknél, ám arra törekszenek, hogy ez  semmilyen szinten ne terhelje a költségvetést. Azokat a félelmeket igyekezett elosztatni, hogy a devizahitelek tervezett átváltásának lehet költségvetési hatása.

Az is felvetődött korábban, hogy a banki különadó egy részét elengedné a kormány annak fejében, hogy a bankok  - most még nem ismert módon - konvertálják a devizahiteleket. Ennek azonban mérséklődött az esélye, ami szintén javíthatja a költségvetés pozícióját, vélekedett az elemző, hozzáfűzve, hogy mindez persze a bankok helyzetét ronthatja.

Aláhúzta: a kormány elkötelezettsége látszik a tekintetben, hogy tartsa az unió által elvárt a költségvetési hiányt, de további intézkedésekre is sor kerülhet. Valószínűnek tűnik, hogy a devizahitek átváltásának költségeit döntően a bankoknak kell majd viselniük. Ez nem egyszeri nagy leírás, hanem időben elhúzódó folyamat lesz - jegyezte meg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: úgy tűnt, hogy megúszható az idei év kiigazítások nélkül, mivel nőttek az adóbevételek az utolsó egy-két hónapban. Több tényező azonban, például a közmunkaprogram, vagy az újabb brüsszeli szankciók híre szintén növeli az állami kiadásokat.

A mostani 0,3 százalék körüli GDP-arányos kiigazítással  fedezhetők a többletkiadások, amelyek 100-120 milliárdra tehetők. Nem világos - emelte ki a vezető elemző -, hogy mit tervez az állam a devizahiteles program keretében, mekkora szerepet vállal abban, és kérdésesnek nevezte azt is, hogy hogyan alakulnak az áfa- és jövedékiadó-bevételek. Németh Dávid hozzátette, a mostani 110 milliárddal együtt összesen idén 200 milliárd forintot zárolt a kormány, ez jövőre is szükséges a költségvetés számára, de azt már tartósabb intézkedéssel kell biztosítani - tette hozzá.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.