„Nincs ok az aggodalomra”

A kedvezőnek tűnő költségvetési folyamatok ellenére 110 milliárd forintos zárolásról döntött a kormány a múlt héten, ami sokakat meglepett. Pedig a hiány nem szállt el az első félévben: a hatodik hónap végére 814 milliárd forint, vagyis a tervezett cél 82,6 százaléka volt a deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölt részletes adatai szerint. A közleményben nem is írtak a kiigazítások okáról, csupán rögzítették, hogy a hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

Az azonban látszik, hogy az első félévben időarányosan több bevétel érkezett, mint tavaly ilyenkor. 2013-ban még csak a bevételek 42 százalékra, most viszont már a 47 százaléka megérkezett az első hat hónapban. Ennek egyik oka, hogy idén már 141 milliárd forint folyt be a tranzakciós illetékből, miközben tavaly ilyenkor ennek csak a fele érkezett be. Igaz, a kiadások is nagyobbak: az első félévben több mint 51 százalékát elköltötték a tervezett pénznek, miközben tavaly június végén még csak 46 százalékon állt a mutató. Az NGM friss prognózisa szerint – amit a Költségvetési Felelősségi Intézet közérdekű adatigénylésére adtak ki – a bevételek idén 657 milliárddal meghaladhatják a tervet, a kiadások viszont ennél is nagyobb mértékben, 732,5 milliárddal lehetnek nagyobbak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten az alacsonyabb infláció negatív hatásával, az EU-támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a közfoglalkoztatási program többletfinanszírozásával indokolta a 110 milliárdos zárolást. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pedig úgy vélte, hogy a bevételek és a kiadások időarányos teljesülése alapján tartható a 2,9 százalékos hiánycél. A KT elnöke inkább az államadósság miatt aggódott. Nem véletlenül, hiszen az NGM prognózisa szerint sem fog érdemben csökkenni a GDP-arányos ráta: a tavalyi 78,26 százalékról 78,15 százalékra mérséklődhet, ami lényegében stagnálást jelent. És ezt változatlan árfolyamon számolta ki a gazdasági tárca, hiszen az Alaptörvény szerint így kellett tennie.

Vagyis sokak szerint éppen az államadósság miatt kellett a zárolás, hiszen ha mégsem csökkenne, akkor az Európai Bizottság újraindíthatja a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen, amit a közelmúltban jeleztek is. Egy kérdésre válaszolva Banai Péter Benő, az NGM államtitkára tegnap kifejtette: a kormány a bizottság véleményétől függetlenül döntött az óvatossági intézkedésekről.

Banai a sajtótájékoztatón a Világgazdaság kérdésére kiemelte, hogy az első féléves folyamatok nem adnak okot aggodalomra, a zárolás kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a közelmúltban publikált, –0,3 százalékos júniusi inflációs adat is közrejátszott a lépésben. Kiemelte azt is, hogy a zárolások a 3 százalék alatti hiánycél biztonságos elérését és az adósság stabil csökkenését szolgálják. Banai hozzátette, hogy „a zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegek törléséről a kormány várhatóan az év utolsó hónapjaiban fog dönteni a makrogazdasági államháztartási adatok alapján.”

Az adóssággal lehet baj?

A jegybank 2,7 százalékos deficitet vár az idei évre és a legtöbb elemző is 3 százalék alatti hiányt vetít előre, így arra is lehet gondolni, hogy az államadósság alakulása miatt aggódik a minisztérium. A Brüsszel által vizsgált (a forint árfolyamát is figyelembe vevő) államadósság valószínűleg nem fog csökkenni idén a tavalyihoz képest, ha a forint nem erősödik vissza a jelenlegi 310 körüli árfolyamról. Tavaly év végén még 300 alatt állt az euró jegyzése, ekkora forintesés pedig veszélyeztetheti az adósság mérséklődését. Banai kérdésünkre kifejtette: a konvergenciaprogram alapján közel 308 forintos árfolyam mellett is csökken a maastrichti adósság. „A 110 milliárdos biztonsági tartalék hozzájárulhat a maastrichti adósságmutató mérsékléséhez is.”