Soha nem látott mélységben a fogyasztói árindex

Júniusban soha nem látott mértékben, 0,3 százalékkal csökkentek az árak az előző év azonos időszakéhoz képest a statisztikai hivatal adatai szerint. Elemzők 0,1-0,2 százalékos áresést vártak, a jegybank szakértőit azonban nem lepte meg az áresés mértéke. Noha az infláció már három hónapja van negatív tartományban, egyelőre nem kell aggódni attól, hogy defláció – vagyis az árak tartós csökkenése – alakul ki Magyarországon, hiszen a maginfláció 2,6 százalékon alakult júniusban.

Egy hónap alatt 0,1 százalékpontot emelkedett a maginfláció, így kissé közelebb került a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljához. Igaz, az MNB célja a főindexre vonatkozik, ami elemzők szerint a következő hónapokban is csökkenhet, a szabályozott árak hatását kiszűrő maginflációs index azonban távol van a veszélyesen alacsony zónától.

A nyár első hónapjában az okozta a meglepetést, hogy az élelmiszerárak 1,3 százalékkal csökkentek. A szolgáltatásokért azonban 1,3 százalékkal többet kell fizetni, mint tavaly júniusban. Az üzemanyagárak 0,9 százalékkal emelkedtek, a ruhákért viszont ugyanennyivel kellett kevesebbet fizetni.

A részletes adatok jól mutatják, hogy a kormányzat intézkedései rángatják a fogyasztói árindexet. A cigaretta egy év alatt közel 20 százalékkal drágult a dohánytermékek árrésének tavalyi emelése miatt, ugyanakkor a víz- és csatornadíj 11 százalékkal mérséklődött a rezsicsökkentés miatt. A kormány intézkedésének hatására a gáz ára 17, a távfűtésé 11,4, az elektromos áramé pedig 11,1 százalékkal csökkent egy év alatt. Kevesebbet kell fizetni a tömegközlekedésért is, amiben nagy szerepe lehet a BKV-bérletek árcsökkentésének.

Az eltűnő infláció miatt az MNB a következő hónapokban tovább csökkentheti a jelenleg 2,3 százalékos alapkamatot. Gárgyán Eszter, a Citi elemzője szerint még két 10 bázispontos kamatvágás várható, utána egy ideig 2,1 százalékon maradhat a kamat.