Újabb bajok a reklámadóval - hogy tartatnák be így a szabályokat?

A javaslat bevezeti a „túlnyomórészt magyar nyelvű” internetes oldal fogalmát, és adókötelessé teszi az ilyen oldalon elhelyezett reklám közzétételét. Kérdéses, hogy mi minősül „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak - kommentálja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda a tervet. A Google oldala például más-más nyelven jelenik meg attól függően, hogy hol és milyen IP-cím alatt jelentkezünk be. Minősül-e a Google „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak? Hasonlóan, a Facebookon mindenki a saját profilját látja, az általa beállított nyelven. Minősülhet-e a Facebook „túlnyomórészt magyar nyelvű” oldalnak? Ezekre a kérdésekre a válasz korántsem egyértelmű a kommentár szerint.

Másrészt a törvénymódosító javaslat szerint a reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy az adófizetési kötelezettségének eleget tesz-e – amennyiben ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a hirdetőnek (a megrendelőnek) kell az adót megfizetnie. Ráadásul a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 ezer forintos, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. Csak összehasonlításképpen: az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeket sújtja. Nyilvánvaló, hogy a Facebooktól vagy a Google-től egy magyar hirdető hiába fog várni egy ilyen nyilatkozatot, ezáltal az itt elhelyezett reklámok megrendelőit sújtani fogja a 20 százalékos adóteher. Ezt súlyosbítja továbbá, hogy a jogszabály társasági adót módosító rendelkezése kimondja: ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét a társaságiadó-alapjával szemben sem számolhatja el. Míg ez a rendelkezés egyrészt kifejezetten logikátlan és idegen a társasági adó rendszerétől, addig további jelentős adóhátrányt okoz az interneten hirdetőknek - írják.

Hiányossága továbbá a javaslatnak, hogy nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. A fenti nyilatkozat elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Indokolt lenne, hogy ilyen esetben valamely fél visszaigényelhesse az általa megfizetett adót, ennek jogszabályi feltételeit azonban a javaslat nem rendezi - véli az ügyvédi iroda.