Aranyra vált Oroszország

Az Orosz Központi Bank diverzifikálja üzleteit az eurótól és a dollártól, hogy megóvja önmagát az árfolyam-kockázatoktól, és inkább több aranyat halmoz fel. Az év első felében már 2,5 százalékkal csökkentette a devizatartalékait. „A romló geopolitikai helyzet miatt a Központi Bank aktívan foglalkozik tartalékainak újracsoportosításával, ennek részeként például aranyra váltja az amerikai kincstárjegyeit” – idézte a Kommerszant az Alfa Bank vezető közgazdászát, Natalja Orlovát. A Központi bank dollár vagy euró helyett inkább kínai jüant vagy japán jent vesz. A dollár szerepének csökkentését segíti az is, hogy egyre több orosz devizaswap ügylet születik Kínával és más országokkal is. A múlt héten és az orosz és a kínai központ bank meg is állapodott ezen ügyletek számának megszaporításában.

Az, hogy Oroszország egyre több jüant és jent tartalékol, már csak azért is ésszerű az orosz lap szerint, mert egyébként is hatalmas az árucsere forgalma Kínával és Japánnal. 2013-as kínai kereskedelme közel 90 milliárd dollárt tett ki, a japán pedig több mint 33 milliárd dollárt. Aranytartalékai július végére 45 milliárd dollár fölé nőttek. Jaroszlav Lisszovolik, a Deutsche Bank moszkvai vezető közgazdásza úgy látja, hogy ez a legjobb út afelé, hogy Oroszország gondoskodjon saját devizatartalékai stabilitásáról. Szerinte az a tény, hogy felgyorsult a devizadiverzifikáció, azt mutatja, hogy eddig viszont meglehetősen nagy dollár- és euró készletek halmozódtak fel, és viszonylag alacsony aranytartalékok.

2009 vége óta a tartalékok a legnagyobb ütemben bővültek az IMF adatai szerint. Az orosz Központi Bank egyedül júniusban 54 tonna aranyat vásárolt, ezzel Oroszország megelőzte Kínát a birtokolt aranymennyiség szempontjából. Oroszország az elmúlt évtizedben is a legnagyobb aranyvásárló volt, ezen időszakban több mint 600 tonnát spájzolt be.

Más országok is ráerősítettek az aranyra. Az elmúlt hat hónapban a kazah Központi Bank készletei 12 tonnáról 155,8 tonnára emelkedtek. Ezzel ellentétben egyes fejlett országok, mint például az USA, Németország, Franciaország és Spanyolország aranytartalékai az addigi szinten maradtak, sőt, a német Bundesbank ki is árusított 2,9 tonnát. Igaz, még így is a legnagyobb aranykészletekkel rendelkezik az USA után. (A Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka 2013 végén 86 millió euró értékű volt, 39 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.)

Egyes hazai energiapiaci körök szerint a magyar-orosz külkereskedelmi kapcsolatok is zökkenő mentesebbek lehetnének, ha árucsereforgalmunk, azon belül is gázimportunk forint/rubel elszámolásban történne. Egy ezzel kapcsolatos kérdés a napokban Háda Bálintnak, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezető elemzőjének tett fel a Magyar Hírlap. A szakember válasza szerint a rubel alapú gázvásárlás pont beleillene a képbe, és nagy esélye is van annak, hogy ez bekövetkezik. Kínával már van is ilyen megállapodása az uniónak és hazánknak is. „Ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy számára bírunk-e olyan kereskedelmi jelentőséggel, hogy kivételes pozíciót töltsünk be” – válaszolt a lapnak Háda Bálint.