Két és fél éve nem volt ilyen gyenge a forint az euróval szemben

Két és fél éves mélypontra zuhant a forint az euróval szemben kedden délután. A közös európai devizát 316 forint közelében is jegyezték, amire utoljára akkor volt példa, amikor a piacon kételkedtek abban, hogy a kormány valóban meg szeretne állapodni az Európai Unióval és az IMF-fel egy védőhálóról. A múlt héten még 307 forintba került az euró, azóta majdnem folyamatos a hazai deviza gyengülése.

A forint esése nem meglepő, hiszen az elmúlt napokban az összes feltörekvő piaci fizetőeszköz gyengült. A hazai deviza esése azonban kiemelkedő régiós összehasonlításban, amit hazai tényezők okoznak. A jegybank – két éve tartó és júliusban 2,1 százalékon megállított – kamatcsökkentés ciklusának veszélyeire már hónapok óta figyelmeztetnek az elemzők, akik úgy látták, hogy a 3 százalék alatti irányadó ráta már nem elég vonzó a befektetőknek. Eddig nem volt probléma az alacsony kamat, mert a külpiaci hangulat kedvező volt, most viszont az orosz-ukrán válság, a gázai konfliktus, valamint az amerikai jegybank jövő év első felére várható kamatemelése miatt elfordulnak a befektetők az olyan kockázatos eszközöktől, mint a forint. A hazai kamat már nem kiemelkedő, ami korábban vonzóvá tette a forintot. Ezt támasztja alá az is, hogy az állampapír-piacon emelkednek a hozamok.

A forintot az is különösen sérülékennyé teszi, hogy az Magyar Nemzeti Bank irányadó eszköze (amire meghatározza a kamatot) augusztus elejétől már nem a kéthetes kötvény. A Matolcsy György vezette jegybank betétre cserélte a kötvényt, amivel az volt a célja, hogy kiszorítsa ebből az eszközből a bankokat. Ha ezek a pénzek nem vándorolnak át az állampapírokba, akkor elhagyhatják az országot, ez is gyengíti a forintot.

A hazai fizetőeszköz esésében közrejátszhat az is, hogy a devizahiteles csomag akár 1000 milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, és a devizahitelek forintosítása akár még idén meg is történhet. Ehhez használhatják az MNB devizatartalékát is – amire a végtörlesztéshez is szükség volt –, ez azonban vélhetően csak tompítani tudja a forintra nehezedő nyomást egy negatív külső környezetben. A forint esése egyre inkább emelkedő adósságpályát rajzol ki, ami szintén fokozhatja a kockázatkerülést.

A menedékeszközök erősödését jól mutatja, hogy a dollár megállíthatatlan a főbb devizákkal szemben. A forint tizenöt havi mélypontra zuhant 236-os dollárárfolyamon, az amerikai deviza pedig kilenchavi csúcsra került az euróval szemben. A svájci most több mint 259 forintot kell adni a bankközi piacon. A múlt hét elején a dollár 230, a svájci frank pedig 254 forintba került. A frank/forint árfolyam emelkedése 2011 szeptembere óta minden esetben a hazai deviza mélyrepülésének következménye volt, hiszen a Svájci Nemzeti Bank akkor 1,20-as szinten minimális euró/frank átváltási árfolyamot vezetett be, amit sikeresen meg is védett.

Ha az amerikai fizetőeszköz tovább erősödik a főbb devizákkal szemben, nagy valószínűséggel a forint gyengülése sem állt meg a 316-os eurónál, mert a dollár erősödése nem kedvez a sérülékeny fizetőeszközöknek.