Kínai finomítók nagy mennyiségben kötöttek le orosz olajszállítmányokat olyan kikötőkből, ahonnan általában Indiát látják el. Közben ismét folyamatosan nő a kőolaj világpiaci ára az erős amerikai kereslet és az ukrajnai béke körüli bizonytalanságok következtében.
A Brent ára csütörtök reggel kéthetes csúcsra, hordónként 67,11 dollárra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) fajtájé pedig 63 dollárra emelkedett. (Egy dollár 339,8 forint.)
Az árat hajtja, hogy
az amerikai olajtartalék hatmillió hordóval csökkent a múlt héten
a Reuters által jelzett 1,8 millió helyett, így most 420,7 millió hordó áll rendelkezésre. Sokkal nagyobb mértékben, 915 ezer helyett 2,9 millió hordóval lett kevesebb az üzemanyag-tartalék is.
A piaci szereplők szoros figyelemmel követik az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítéseket is, mert arra számítanak, hogy a megállapodás nyomán zuhanna az olajár, addig azonban a bizonytalanság az emelkedést segíti.
Jelentős hatása lenne annak is, ha Donald Trump amerikai elnök szigorítaná a Moszkva elleni szankciókat, és még magasabb másodlagos vámokat vetne ki az orosz olaj vásárlóira.
Az indiai állami tulajdonú finomítók a 25 százalékos pótlólagos amerikai vámok ellenére ismét vásárolják az orosz olajat, miután egy időre leálltak ezzel, megnyitva az utat Kína előtt, amelyet Trump egyelőre nem fenyeget hasonló büntetőintézkedésekkel.
Piaci forrásokból származó információk szerint kínai finomítók legalább 15 szállítmányt kötöttek le októberre és novemberre uráli típusú orosz olajból.
Egy szállítmány általában 700 ezer és egymillió hordó közötti mennyiség,
és Hszu Mu-ju, a Kpler szingapúri vezető olajpiaci elemzője szerint olyan – északi- és balti-tengeri – kikötőkből indul útnak, ahonnan a nagy távolság miatt Kína helyett Indiába szoktak szállítani.
Hszu a döntést „opportunista” lépésnek nevezte, mivel az orosz olaj ára hordónként legalább három dollárral olcsóbb a közel-keleti alternatívánál. Ez viszont további nyomást gyakorolhat a dubaji piacra, amely már így is veszít lendületéből, mivel a szezonális kereslet csökken, miközben az arbitrázsellátásból származó verseny fokozódik.
Az elemző szerint a vásárlások folytatódni is fognak mindaddig, amíg Kínát nem fenyegetik amerikai másodlagos vámok. Trump a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott alaszkai csúcstalálkozó után azt mondta, erről „két vagy három héten belül” dönt.
Az uráli típusú orosz olajat elsősorban India vásárolja, amely az ENSZ összesített adatai szerint tavaly 53 milliárd dollár értékben importált kőolajat és nyersolajat Oroszországból. A legutóbbi csökkentések előtt az orosz szállítások az indiai piac 36 százalékát tették ki, így az ország legnagyobb nyersolajforrása Oroszország volt a Vortexa energiaadat-szolgáltató cég szerint.
Kína, a világ legnagyobb olajimportőre és az orosz olaj legnagyobb vásárlója,
a földrajzi közelség miatt a távol-keleti kikötőben berakodott ESPO típusú olajat vásárolja,
szintén a Votrexa adatai szerint a kínai olajimport 13,5 százaléka származik Oroszországból. Az ENSZ adatai szerint tavaly 62,6 milliárd dollár értékben vásárolt orosz nyersolajat és üzemanyagot.
Hszu szerint azonban nem valószínű, hogy a világ második legnagyobb gazdasága képes pótolni India esetleges kiesését, mivel az utóbbi napi 1,7 millió hordó orosz olajat vásárol, míg Kína csak 1,2 millió körüli mennyiséget. Ráadásul a nagy kínai finomítók nem is képesek kizárólag az uráli típus feldolgozásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.