Emelkedhet a minimálbér?
„Tudjuk, hogy október 12-éig nem fog történni semmi a bértárgyalások ügyében, de az önkormányzati választások utáni héten már érdemes lenne leülni, mert kifutunk az időből” – nyilatkozta lapunknak a tárgyalásokat tegnap kezdeményező LIGA szakszervezetek elnöke. Gaskó István arra emlékeztetett, hogy a minimálbérről és az átlagos bérajánlásról szóló egyeztetések ritkán zárulnak le 1–2 hónap alatt. Tavaly már szeptemberben találkoztak ez ügyben az érdekvédők, a munkáltatók és a kormányzat tagjai, karácsony előtt jött létre a megállapodás.
A LIGA tegnap azt javasolta, hogy a felek állapodjanak meg egy hároméves felzárkóztató programról, és 2015–2017-ben minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével. Gaskó még nem tudott pontos számokat mondani, hogy milyen emelésekkel lennének elégedettek, mivel a költségvetés sarokszámai még nem ismertek. A LIGA elnöke szerint jelenleg a minimélbér nettó keresete (66483 ezer forint) és a létmiminum összege nagyon távol áll egymástól, a különbség több mint nettó 20 ezer forint a létminimum javára. A KSH adatai szerint a létmimimum tavaly 87510 forint volt. Gaskó felhívta a figyelmet, hogy adóhatáság szerint 1,57 millióan éltek minimálbérből, míg a KSH-nál ez adat egymillió alatt volt. Az ökölszabály szerint az átlagkeresetek nettó értékének 60 százaléka a létminimum, ami most 82 700 forint – mondta Gaskó.
A LIGA közölte: a kormányfő két évértékelője alapján Magyarország jobban teljesít, több fontos gazdasági mutató terén felülmúljuk az unió átlagát. „Miután a teljesítmények növekednek a gazdaságban, nem kell túlfeszülni ahhoz, hogy elérjünk egy reális követelményt, mely szerint körülbelül a várható GDP növekedés és az infláció mértékét összeadva emelnék a minimálbért” – mondta Gaskó. (A prognózisok mintegy 2,5 százalékos növekedést várnak jövőre, állítólag a kormányzat 2,5 százalékos inflációval számol, így 5 százalék körüli emelést követelhetnek, de egyes munkáltatók szerint ezzel a megtermelt javakat osztanák szét a munkavállalók között).
„Már több mint 20 éve egyeztetünk a minimálbérről, de a tárgyalásokhoz ismernünk kell a jövő évi gazdasági pálya trendjét, a meghatározó paramétereket” – nyilatkozta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc elmondta: tudniuk kell, hogy a kormány mekkora GDP-növekedést tervez, mekkora lesz az infláció, a beruházások volumene, a foglalkoztatás szintje, milyen lesz a hitelezéspolitika és azt is, milyen adóterhek lesznek. A gazdasági pálya peremfeltételeit is ismerniük kell, egy esetleges minimálbéremelésnél meg kell nézni, az hány embert érint, mely ágazatokban, milyen negatív hatásai lehetnek és milyen béreket bír el a versenyszféra. A munkáltatók nyilvánvalóan engedékenyebbek lesznek, ha elég mozgástere lesz a vállalkozásoknak és a nagy munkáltatói terhet jelentő emelés nem megy a foglalkoztatás rovására. Dávid kiemelte: a minimálbér nominális értéke és vásárló értéke igen szerény Magyarországon. A VOSZ főtitkára szerint november végére, december elejére lehet megegyezés, a minimálbérről szóló jogszabálynak december végéig meg kell jelennie.
Alacsonyabb növekedésből kellene kiindulni
„Nem kiugró a magyar minimálbér mértéke, de az utóbbi években jelentős volt az ugrás, részben azért mert kompenzálni kellett az egykulcsos adó hatását" – mondta lapunknak a Concorde elemzője. Samu János szerint a minimálbér emelése az alacsony képzettségűek foglalkoztatására negatív hatással is lehet.
Az elemző úgy vélte, a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett 1–2 százalékos reálbér-emelkedés és 2–4 százalékos nominális emelés is beleférhet, utóbbi mértékben emelkedhet a minimálbér is. Az első féléves gazdasági teljesítmény jobban alakul a vártnál, csak az kérdés, hogy ez mennyire tartós és fenntartható. Samu szerint a jelenlegi 4 százalék körüli növekedés átmeneti, inkább 2–2,5 százalékkal kell számolni a jövőben, ebből kellene kiindulni a bértárgyalásoknál.
