Varga Mihály figyelmeztette a Tisza-kormányt: a hitelminősítők ezt az ítéletet készülnek meghozni Magyarországról – "Elérkezik az igazság pillanata"
Terjedelmes interjút adott Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, részletesen beszélt a forint árfolyamáról, az inflációról, a magyar költségvetésről, a Tisza-kormányról és a hitelminősítők várható ítéletéről.

A jegybank 2025 tavaszán hivatalba lépett vezetőjét a HVG kérdezte a monetáris és a fiskális politikáról.
Ezt gondolja Varga Mihály a forint árfolyamáról
Arról, hogy a Goldman Sachs prognózisa szerint három hónap múlva 355, fél év múlva 350, az év végén 345 forint lesz az euró árfolyama, és azt javasolja, hogy a 350-es szintig érdemes spekulálni a magyar valuta erősödésére, először is úgy reagált, hogy a piacokon a választás óta erőteljes forinterősödés figyelhető meg, a tízéves lejáratú állampapír hozama is látványosan beszakadt – másfél százalékponttal olcsóbb, mint korábban –, és a tőzsde is szárnyal.
Erre az új helyzetre a monetáris politikának is reagálnia kell. Elsődleges mandátumuk az árstabilitás elérése és fenntartása, ezzel a szemüveggel nézik a fejleményeket.
Bár nincs nominális árfolyamcélunk, a forint árfolyamának erősödése segít minket abban, hogy az inflációs célunkat elérjük. Kérdés azonban, hogy az új kormány hogyan hasznosítja ezt a bizalmi tőkét.
A Goldman Sachs helyében kicsit óvatosabb lennék a jövendöléssel.
Ha tisztul a helyzet, amelyben a piac indokolatlan elvárásokat is támaszt az új kormánnyal szemben, akkor lehet megítélni, milyen árfolyamra számíthatunk az év további részében – mutatott rá.
Világossá tette, hogy az MNB további mandátuma a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ennek is örömmel tesznek eleget, ha először is tudják, hogy ez mit jelent, másodszor pedig ha nem gerjeszt inflációt.
Varga Mihály szerint erre készülnek a hitelminősítők
Az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor az új kormány átvizsgálja az idei költségvetést, az ősszel beterjeszti a 2027-est, és ad a piacnak egy olyan középtávú államháztartási pályát, forgatókönyvet, amelynek alapján a befektetők be tudják árazni, mekkora kockázati felárral számoljanak a forintalapú eszközök után – jegyezte meg.
Ezen a ponton tért ki a hitelminősítőkre. A jegybankelnök szerint a hitelminősítők értékelései világos képet adnak a teendőkről, ehhez azonban most még piaci bizalom társul.
Az MNB nem szeretne ismét abba a helyzetbe kerülni, amikor újra emelkedő pályán lévő, tartósan magas infláció és magas inflációs várakozások közegében kell döntéseket hozni. „Mi is elemezzük a költségvetés helyzetét, látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a kiadások a régiós átlag felettiek. Idetartoznak a közszolgáltatások, a vállalati támogatások és egyes jóléti, például sportcélú kiadások.”
Az új kormány nincs könnyű helyzetben a vállalásaival, mert a költségvetés hiánya a befektetők szerint is magas, célszerű lenne a GDP 5 százaléka körül tartani. Varga Mihály figyelmeztette a Tisza-kormányt, hogy a hitelminősítők májusban valószínűleg adnak az új kormánynak türelmi időt, amíg kialakítja saját gazdaságpolitikáját és intézményrendszerét, de ez gyorsan elmúlik.
Legkésőbb ősszel már nem lesznek jóindulatúak
– szögezte le.
Egyúttal arra is kitért, hogy a jegybank az ország finanszírozását biztosítja a pozitív reálkamattal. Erre addig van szükség, amíg nem csökkennek lényegesen a kockázatok,
- nem lesz jobb a hitelminősítés,
- tartósan alacsony az infláció,
- kisebb az államháztartás hiánya és az államadósság.
Az új kormány fő feladata, ha céljait meg akarja valósítani, hogy az utóbbiakat csökkentse. Így lehet eljutni a befektetők által elvárt kamatprémium mérséklődéséig – érvelt Varga Mihály, az MNB elnöke.


