Ez nem lesz könnyű a magyar gyáraknak: Kapitány István váratlanul bejelentette a Tisza-kormány első gazdasági korlátozását – már június 1-jén életbe lép

Videót közölt a közösségi oldalán Kapitány István, a leendő Tisza-kormány gazdasági minisztere. Ebben kihirdette az első intézkedéseket, sőt, pontos időpontot is közölt a bevezetésükről.

Kapitány István először arról beszélt, hogy a választóktól kapott történelmi felhatalmazás után neki kell állniuk felépíteni a működő Magyarországot, aminek egyik legfontosabb pillére a lefulladt gazdasági növekedés beindítása.

Szerinte a gazdaság manőverezése inkább hasonlít egy anyahajóhoz, mint egy vitorláshoz. „Azt nem ígérhetjük, hogy száz nap alatt minden hibát kijavítunk, azt viszont bátran, hogy az első három hónapban a jó irányba kormányozzuk a hajót, amit már a legtöbben érezni fognak.”

Ehhez képest viszont olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeknek a magyarországi gyárak és nagy szolgáltatók biztosan nem fognak örülni, ők ugyanis jellemzően eleve munkaerőhiánnyal küszködnek. Igaz, a jelenlegi rossz gazdasági időszakban ez a nyomás mérséklődött.

Kapitány István váratlanul bejelentette a Tisza-kormány első gazdasági korlátozását

Azt mondta, hogy a belső munkatervünkben számításba vették a programjukban tett ígéreteiket. Van, ahol az első hónapokban már látványos eredményeket fognak elérni, van viszont, ahol csak az első lépéseket teszik meg. „Egyet viszont garantálhatok, minden transzparens lesz, és mindent megfelelően el fogunk magyarázni, hogy a döntéseinket mindenki magáénak érezze.”

Sokadjára is elmondta, hogy kiemelten fognak foglalkozni a korrupció kérdésével, és az indokolatlan, túlárazott kifizetéseket azonnal leállítják és felülvizsgálják. Hogy pontosan mire gondolt, azt nem részletezte. Ezzel párhuzamosan kialakítják azokat a kereteket, amelyek biztosítják a közpénzek hatékony felhasználását.

Az általános felsorolást követően nagyon konkrétan bejelentette a Tisza-kormány első gazdasági korlátozását is.

– hirdette ki Kapitány István.

Egyúttal azt is közölte, hogy felülvizsgálják a Magyarországon működő, jellemzően külföldi beruházók hazai projektjei segítő, illetve különböző fejlesztéseket támogató pénzügyi keretrendszert.

Itt feltételezhetően az egyedi kormánydöntésekre utalt, amelynek célja a nagy hozzáadott értékű, munkahelyteremtő és technológiafejlesztő beruházások ösztönzése, amelynek nyomán sok milliárd eurónyi új beruházás érkezett Magyarországra az elmúlt években.

A Tisza-kormány gazdasági minisztere ezúttal sem tért ki ennek mikéntjére, de szerinte új együttműködést építenek fel, ami a magyar állampolgároknak, az államnak és a nagy munkáltató cégeknek is egyaránt kedvező. „Kialakítjuk a gazdaságfejlesztés új eszközeit, ami a hazai kkv-k fejlődését segíti. Emellett pedig nekiállunk a felesleges bürokrácia visszavágásának” – sorolta.

Mindezek a lépések sok időt vesznek igénybe, amelyhez részükről „fáradhatatlan munka” szükséges. „Egyet azonban ígérhetek: érezhető lesz az új irány, ami egy modern, fejlődőképes és válságálló gazdasághoz vezet” – zárta bejelentkezését Kapitány István.

Vendégmunkások Magyarországon

Az idegenrendészeti törvény eleve egyértelműen egyértelműen rögzíti, hogy vendégmunkások kizárólag a magyar állam által elfogadott

• időtartamban,
• meghatározott célból,
• jogcímen
• és feltételek teljesülése esetén

tartózkodhatnak Magyarországon. A foglalkoztatásukra csak abban az esetben kerülhet sor, ha magyar munkavállalók nem állnak rendelkezésre az adott munkakör betöltésére.

Egy legutóbbi, 2025-ös módosítás szerint a beruházások üzembe helyezése érdekében lehetővé vált vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása, amennyiben munkavállalásuk előzetes csoportos jóváhagyással történik.

A foglalkoztatásuk kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig tarthat. A magyar munkaerő védelmét szolgálja, hogy e munkavállalók száma is beleszámít a Magyarországon egyidejűleg alkalmazható vendégmunkások létszámkvótájába is.

Ha ezt a lehetőséget felfüggeszti a Tisza, az éppen a beruházások kapcsán okozhat problémát. Azért sem teljesen világos, miért sürgető ez a korlátozás az új kormánynak, mert a harmadik országból érkező munkavállalók aránya

A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban mindössze 2,8 százalék, míg Szlovákiában 4,3 százalék, Lengyelországban 6,8 százalék, Csehországban pedig 16 százalék.