Orbán Viktor még egyszer utoljára nemet mondott az Európai Uniónak: itt a miniszterelnök levele – „Nem hajtjuk végre, politikai ítéletet hoztak Magyarország ellen”
Magyarország kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a magyar gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét az azzal kapcsolatos politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel – áll Orbán Viktor kormányfő Sulyok Tamás államfőnek írt levelében, amelyet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tett közzé a Facebook-oldalán szombaton.
Magyarország miniszterelnöke pontosan leírta, hogy miért hozták meg ezt a döntést.
A bíróság egyértelműen politikai döntést hozott, ami súlyos európai uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel
– fogalmazott az államfőnek küldött, április 30-i keltezésű levelében. Az indoklás szerint Magyarország szuverenitásának és alkotmányos önazonosságának tiszteletben tartása és védelme mindenkire kötelező, e védelem legfőbb letéteményese az Alkotmánybíróság, amely két fő korlátot állapít meg.
- Egyrészt a közös hatáskörgyakorlás nem sértheti Magyarország szuverenitását,
- másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével.
Csakhogy a bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti. Kérdés, hogy milyen következménye lesz annak, hogy Magyarország nem hajtja végre a döntést.
Egy hasonló logikájú ügyben, a migrációs szabályok módosítása kapcsán Magyarország napi egymillió euró bírságot fizet, mert szintén nem hajtja végre az uniós döntést.
További kérdés, hogy a hamarosan hatalomba kerülő Tisza-kormány, mit kezd a leköszönő Orbán-kabinet állásfoglalásával: helybenhagyja vagy pedig megmásítja. Ez hamarosan kiderül.
Orbán Viktor még egyszer utoljára nemet mondott az Európai Uniónak
Az Európai Bizottság 2022. december 19-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához Magyarországgal szemben arra hivatkozva, hogy a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelmében egyes törvények módosításáról szóló törvény sérti Magyarország uniós tagságából eredő kötelezettségeit.
Ennek a bíróság 2026. április 21-én kelt ítéletében helyt adott.
A bíróság a döntést jórészt az Európai Unió belső piaci szabályozására alapozta. Orbán Viktor rámutatott, hogy a testület nemcsak az áruk, illetve a média- és reklámszolgáltatások esetében létesített kapcsolatot a belső piaci szabályozással, hanem a köznevelési törvény rendelkezéseit is ide sorolta.
Az uniós bíróság szerint „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő” tartalmak korlátozása nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg.
Azt is kimondta, hogy nem megállapítható, hogy
- a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésének,
- a nem megváltoztatásának
- vagy a homoszexualitás
bármilyen megjelenítése vagy népszerűsítése „feltétlenül sértené a gyermek mindenek felett álló érdekét, illetve rá nézve káros”. A bíróság megállapította, hogy Magyarország nem hivatkozhat az ügyben nemzeti identitására.
A magyar miniszterelnök azonban arra a megállapításra jutott, hogy a bíróság a belső piaci szabályozásra hivatkozással kiüresíti a tagállamok oktatással kapcsolatos hatásköreit annak ellenére, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés értelmében az unió köteles tiszteletben tartani a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.
A bíróság döntése ráadásul teljesen kiüresítette a szülők jogát a meggyőződésüknek megfelelő nevelés biztosításához.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely védi a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, és kijelenti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Kijelenti továbbá, hogy az ember férfi vagy nő és az anya nő, az apa férfi.
És bár az uniós bíróság maga is felhívja a figyelmet arra, hogy a gyermekek érdeke mindenek felett áll, ezt valójában alárendeli a diszkrimináció tilalmának.
Végezetül a magyar miniszterelnök felhívta rá a figyelmet, hogy a bíróság az Európai Unió történetében első alkalommal állapította meg
az uniós alapértékeket rögzítő EUSZ 2. cikkének sérelmét, ezzel megnyitva annak lehetőségét, hogy a jövőben szélesebb körben meghatározhatatlan tartalmú, általános uniós értékekre hivatkozzon tagállami normákkal szemben.
