BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lendületben maradt a gazdaság

A második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a GDP a statisztikai hivatal részletes adatai szerint. Júliusban és augusztusban pedig csak kissé lassult a növekedés a Gyorsulási Irányadó alapján. A Világgazdaság mutatója 3 százalék feletti növekedést mutat az év nyolcadik hónapjában, ami megerősíti, hogy elérhető a kormány által prognosztizált 3,1 százalékos idei gazdasági növekedés

Hajszál híján 4 százalékkal növekedett a gazdaság a második negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal részletes adatai szerint az ipar 1,6, a kis súlyú építőipar 0,6, a szolgáltatások pedig 1,2 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság tavaly jó évet zárt, most azonban ezt is felül tudta múlni, így 0,2 százalékponttal segítette a GDP-bővülést. Kedvező, hogy az ingatlanszektor sem húzza le a gazdaságot, vagyis a bankokon kívül az összes ágazat pozitívan hatott a GDP-re. A szolgáltatások közül nagy növekedést mutatott a turizmus, a szállítás, a tudományos tevékenység és az oktatás is.
Felhasználási oldalról nézve a fogyasztás 1, a beruházások pedig 3,2 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez, míg a készletek csökkentek. A nettó export sem segítette a GDP növekedését. A nyolc éve nem látott jó adat elsősorban a választások előtti költekezésnek, az EU-pénzek gyorsuló lehívásának, a rezsicsökkentésnek és a jegybank hitelprogramjának köszönhető. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a GDP-adatok kapcsán kiemelte, hogy a növekvő jövedelmekből a lakosság többet költ, ezzel is segíti a hazai piacra termelő kis- és középvállalkozásokat.
A KSH egyúttal 3,5 százalékról 3,7-re javította az első negyedéves GDP-adatot a mezőgazdaság jó teljesítménye miatt, így 3,8 százalékra emelte az első féléves növekedést. A kilátások sem adnak okot aggodalomra, hiszen a nyár utolsó hónapjában 3,18 százalékkal növekedhetett a gazdaság a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma az idei év összes hónapjában 3 százalék feletti növekedésről tanúskodott, a második negyedéves GDP-adatok pedig feljebb is hozták a trendet. A GYIA havi indexe 0,1 százalékos növekedést mutat, ezzel a huszonegyedik egymást követő hónapban is bővülés tapasztalható. Augusztusban a GYIA tíz részindexéből hat növelte, míg négy csökkentette a mutatószámot. A makrogazdasági alindexek sokkal jobban teljesítettek a pénzpiaciaknál.
Az öt pénzügyi részindexből három lefelé húzta a GYIA-t. A reálkamat növekedése, az Ifo-index csökkenése, valamint a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) esése negatívan hatott a főindexre. A rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség csökkenése és a pénzkínálat reálértékének a növekedése – amit leginkább a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja hajt – viszont segítette a GYIA-t. A reálgazdasági részindexek sokkal jobban teljesítettek. Egy hónap alatt növekedtek a reálkeresetek, több fogyasztási hitelt helyzetek ki a bankok és a munkanélküliség átlagos időtartama is csökkent. Igaz, szerény mértékben, 19 hónapról 18,7-re. Az ipar termelése növekedett, a rendelések azonban nem tudtak bővülni havi alapon. Ez azt jelenti, hogy az öt makrogazdasági indexből négy felfelé húzta a GYIA-t.
A következő hónapokban némi lassulásra lehet felkészülni, miután az európai növekedési kilátások gyengék, és az orosz-ukrán konfliktus is egyre komolyabb hatást gyakorol a térség gazdaságaira. Néhány tényező azonban tovább segítheti a növekedést: a rezsicsökkentés folytatódásával növekszik a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, az EU-pénzek lehívása olyan gyors, mint még soha, és a jegybank is mindent megtesz, hogy hitelprogramjában pumpálja a pénzt a gazdaságba. Emellett a járműexport továbbra is jelentős hajtóereje lehet a növekedésnek, hiszen Magyarországon gyártott autók iránti kereslet nem torpant meg.
Mindezek azt mutatják, hogy a növekedésben a hazai tényezők nagy szerepet kaphatnak az év második felében is, a javuló bázis azonban a dinamika várható lassulására utal. A gazdasági tárca szerint az orosz-ukrán válság miatt is lassulhat a növekedés üteme a második félévben, de 2014-ben így is 3,1 százalékos GDP-bővülés várható.

Lemaradunk a versenytársaktól

Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javított a világ országainak versenyképességi rangsorában, így a 60. helyre kapaszkodott vissza. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest – derült ki a Versenyképességi Fórum (WEF) idei rangsorából. A Kopint-Tárki közreműködésével elkészült jelentés kiemeli, hogy a visegrádi országok közöl Csehország visszavette a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43. A legtöbbet Algéria után Románia javította, mintegy 17 helyet, és ezzel hazánkat megelőzve 59. a ranglistán.

„Magyarországnak ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország” – írja a Kopint-Tárki. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú mobilkommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere: jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája és túl nagy a bürokratikus teher.

„Magyarországnak ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország” – írja a Kopint-Tárki. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú mobilkommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere: jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája és túl nagy a bürokratikus teher. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.