Felhasználási oldalról nézve a fogyasztás 1, a beruházások pedig 3,2 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez, míg a készletek csökkentek. A nettó export sem segítette a GDP növekedését. A nyolc éve nem látott jó adat elsősorban a választások előtti költekezésnek, az EU-pénzek gyorsuló lehívásának, a rezsicsökkentésnek és a jegybank hitelprogramjának köszönhető. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a GDP-adatok kapcsán kiemelte, hogy a növekvő jövedelmekből a lakosság többet költ, ezzel is segíti a hazai piacra termelő kis- és középvállalkozásokat.
A KSH egyúttal 3,5 százalékról 3,7-re javította az első negyedéves GDP-adatot a mezőgazdaság jó teljesítménye miatt, így 3,8 százalékra emelte az első féléves növekedést. A kilátások sem adnak okot aggodalomra, hiszen a nyár utolsó hónapjában 3,18 százalékkal növekedhetett a gazdaság a Gyorsulási Irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma az idei év összes hónapjában 3 százalék feletti növekedésről tanúskodott, a második negyedéves GDP-adatok pedig feljebb is hozták a trendet. A GYIA havi indexe 0,1 százalékos növekedést mutat, ezzel a huszonegyedik egymást követő hónapban is bővülés tapasztalható. Augusztusban a GYIA tíz részindexéből hat növelte, míg négy csökkentette a mutatószámot. A makrogazdasági alindexek sokkal jobban teljesítettek a pénzpiaciaknál.
Az öt pénzügyi részindexből három lefelé húzta a GYIA-t. A reálkamat növekedése, az Ifo-index csökkenése, valamint a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) esése negatívan hatott a főindexre. A rövid és a hosszú lejáratú kötvények közötti kamatkülönbség csökkenése és a pénzkínálat reálértékének a növekedése – amit leginkább a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja hajt – viszont segítette a GYIA-t. A reálgazdasági részindexek sokkal jobban teljesítettek. Egy hónap alatt növekedtek a reálkeresetek, több fogyasztási hitelt helyzetek ki a bankok és a munkanélküliség átlagos időtartama is csökkent. Igaz, szerény mértékben, 19 hónapról 18,7-re. Az ipar termelése növekedett, a rendelések azonban nem tudtak bővülni havi alapon. Ez azt jelenti, hogy az öt makrogazdasági indexből négy felfelé húzta a GYIA-t.
A következő hónapokban némi lassulásra lehet felkészülni, miután az európai növekedési kilátások gyengék, és az orosz-ukrán konfliktus is egyre komolyabb hatást gyakorol a térség gazdaságaira. Néhány tényező azonban tovább segítheti a növekedést: a rezsicsökkentés folytatódásával növekszik a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, az EU-pénzek lehívása olyan gyors, mint még soha, és a jegybank is mindent megtesz, hogy hitelprogramjában pumpálja a pénzt a gazdaságba. Emellett a járműexport továbbra is jelentős hajtóereje lehet a növekedésnek, hiszen Magyarországon gyártott autók iránti kereslet nem torpant meg.
Mindezek azt mutatják, hogy a növekedésben a hazai tényezők nagy szerepet kaphatnak az év második felében is, a javuló bázis azonban a dinamika várható lassulására utal. A gazdasági tárca szerint az orosz-ukrán válság miatt is lassulhat a növekedés üteme a második félévben, de 2014-ben így is 3,1 százalékos GDP-bővülés várható.
„Magyarországnak ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország” – írja a Kopint-Tárki. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú mobilkommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere: jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája és túl nagy a bürokratikus teher.
„Magyarországnak ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország” – írja a Kopint-Tárki. Hazánk leginkább technológiai felkészültségben tud kevesebbet nyújtani, mint az EU többi országa, pedig néhány évvel ezelőtt Magyarország IKT-fejlettsége igen jó volt, ám a legújabb szélessávú mobilkommunikációs technológiák elterjedése elmarad a többi tagállamtól. Szintén gyenge az üzleti környezet komplexitása, az ország versenyképességi előnyének nagy része az élőmunkából fakad, a beszállítói hálózatok is csupán néhány szinten vannak jelen, a szakszervezetek pedig kevésbé hatékonyak, mint máshol. Európai viszonylatban szintén gyenge Magyarország intézményi háttere: jelentős a korrupció, gyenge a közpénzek elosztásának transzparenciája és túl nagy a bürokratikus teher. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.