Veszélyben az EU–USA megállapodás?
Borúlátóan nyilatkozott Karel De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja a Financial Times brit napilapnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás esélyeiről. „A korábbi kijelentések és ambíciók ellenére fennáll a veszélye annak, hogy minden idők legjelentősebb gazdasági megállapodása, az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési egyezmény meghiúsul” – nyilatkozta. A politikus szerint, ha Berlin vagy Washington nem mutat kellő politikai akaratot, akkor nagyon kevés az esély rá, hogy jövőre le lehessen zárni a tárgyalásokat. Ha pedig ez csúszik, a 2015-ben induló amerikai elnökválasztási kampány miatt az egyeztetések határozatlan időre leállhatnak – prognisztizálta.
A politikus arról is beszélt, hogy sokan a Kanadával kötendő – teljesen kész megállapodást – tekintik példának a Washingtonnal kötendő megállapodáshoz, ezzel azonban az a baj, hogy abban olyan előírások is kitér, amelyekről az amerikaiak hallani sem akarnak. Ilyen például az energiaimport vagy a közbeszerzések megnyitása – mondta, aki úgy fogalmazott: „Szerintem kicsit aggasztja őket, hogy Kanadával milyen messzire sikerült eljutni”. Szerinte nem összeegyeztethető egy szabadkereskedelmi egyezménnyel, hogy Washington amerikai termékek vásárlását ösztönzi, mivel „ez színtiszta protekcionizmus” – hangsúlyozta a kereskedelmi biztos.
A szakember úgy véli, hogy a tárgyalásokat a lehallgatási, hírszerzési botrány is veszélybe sorolta, mivel megrendítette a közbizalmat. Ennek hatására felerősödtek olyan kérdések, amelyek az egyezményt is érintik: például, az egészségügyi és biztonsági szabványok. „Az amerikaiak nem is tudják, ez milyen hatalmas negatív hatásokkal járt. Ez sárba tiporta a megbecsülésüket, és észre sem veszik” – nyilatkozta Karel de Gucht.
Meisel Sándor, az MTA kutatója nem érti, miért lett ez a kérdés „ hirtelen ilyen felkapott”, hiszen semmiféle szakmai tárgyalás nem volt a közelmúltban a felek között. Az ez irányú tárgyalások tavaly kezdődtek, 5-6 megbeszélést tartottak – a legutóbbit tavasszal –, azóta hivatalosan szakmai egyeztetés nem zajlott – magyarázta. A MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatója úgy véli, bár a tárgyalások lelassultak, azok nem kerültek veszélybe. Szerinte egy ekkora volumenű gazdasági megállapodás több évig is eltarthat, így semmi rendkívüli nincs abban, hogy még nem zárultak le a tárgyalások. Erre – a korábi megállodás szerint – még legalább másfél éve van a feleknek. Az Egyesült Államok korábban kötött már hasonló egyezményt például Latin-Amerikával, Dél-Koreával, és ezek a folyamatok is éveket vettek igénybe – tette hozzá.
Az Országgyűlésben a napokban többen is tiltakoztak a leendő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, a politikusok – leginkább az ellenzéki pártok képviselői – a magyarországi vállalkozások sikeres működését látják veszélyben. „Nem tudom elfogadni azt attitűdöt, amely szerint az egész világ Magyarországot bántja” – fogalmazott a szakemberek. Hazánk nem egyedül tárgyal, hanem EU-val közösen, és senki nem fenyegeti az ország, és az EU érdekeit – tette hozzá.
Mérhető haszon
A jövőbeli kereskedelmi megállapodás a világ két legfontosabb gazdasági ereje között teljesen újraírja majd a játékszabályokat, komoly mértékben fellendíti majd az Atlanti-óceán mindkét partjának gazdaságait” – mondta José Manuel Barroso korábban a körvonalazódó egyezményről. A két blokk közötti kereskedelem éves szinten, a befektetésekkel együtt 500-500 milliárd dollárt tesz ki. A Centre for Economic Policy Resarch egy korábbi felmérése szerint az EU GDP-jét éves szinten 68-119 milliárd euróval nőhet a megállapodás nyomán 2027-re, míg az USA esetében ez a plusz 50-95 milliárd eurót tehet ki. Jóllehet a tárgyalások fő témája a vámok leépítése, a gazdasági haszonnak a vámunió csak kisebb hányadát adja.
