Az Európai Központi Bank már két hét múlva elkezd fedezett kötvényeket vásárolni – jelentette be Mario Draghi, a jegybank elnöke a kamatdöntés utáni tájékoztatón, ahol nem változtattak a 0,05 százalékos irányadó rátán. Draghi kiemelte, hogy az euróövezet országai között növekvő különbségeket lát a monetáris kondíciókban.
Mindez azt jelzi, hogy a transzmissziós mechanizmus javítására van szükség, vagyis arra, hogy az EKB monetáris politikája minden országban egyaránt hatékony legyen. A vásárlások minimum két éven keresztül tartanak, ami megnöveli az EKB mérlegét is. A központi banknak az a célja, hogy az élénkítő programok előtti 2 ezer milliárd euró körüli mérlegét 3 ezerre pumpálja fel.
Draghi azt mondta, a kormányzótanácsban egyetértés van arról, hogy további monetáris ösztönzést – nem konvencionális eszközöket – vessenek be, ha szükségessé válik. Azt azonban nehéz elhinni, hogy Jens Weidmann, a tanács német tagja is így gondolja, hiszen ő eddig elzárkózott az élénkítéstől.
A fedezett eszközvásárlási program Görögországon és Cipruson is segíthet, de az EKB feltételekhez köti ezen országokban a beavatkozást. Nem is lett volna sok értelme a lazításnak, ha nem vásárolnak „bóvli” eszközöket, hiszen így kimaradtak volna a programból a legnagyobb bajban lévő országok. A fedezett kötvényekre és az eszközfedezetű értékpapírokra – amelyekről később határoznak – összesen 1000 milliárd euró áll rendelkezésre.
Az euró árfolyama jelentősen ingadozott Draghi szavaira, de a közös európai deviza nem ért el új kétéves mélypontot a dollárral szemben. Az euró végül még kissé erősödött is, miközben a tőzsdeindexek lefelé vették az irányt.
Az EKB-n folyamatosan növekszik a nyomás, hiszen az inflációval egyre nagyobb a baj. Draghi is kiemelte, hogy a korábbinál alacsonyabb inflációt várnak, mindez pedig azt jelenti, hogy már középtávon is komoly nehézségekbe ütközik a 2 százalékos cél elérése. Szerinte a visszatérésével sikerülhet újra elérni a célt, a bővülés azonban egyelőre vérszegény, ráadásul a valutaunió országai között is komoly eltérések figyelhetők meg.
Szeptemberben 0,3 százalékra, ötéves mélypontra süllyedt az az előző havi 0,4-ről, vagyis az EKB 2 százalékos célja továbbra is veszélyben van. Leginkább az energiaárak 2,4 százalékos csökkenése húzza le az indexet, pedig az euróövezetben nincs is rezsicsökkentés. Draghi már nem csak az energiaárakra hivatkozik, elismerte, hogy az inflációt a magas is mérsékli.
A legerősebb fegyver egy pénznyomtatási program lenne, ezt azonban nem veti be az EKB. A válság tapasztalatai szerint az állampapír-vásárlás a leghatásosabb a defláció elkerülésére és a gazdaság élénkítésére. Draghi arra a kérdésre, hogy vesznek-e majd állampapír, nem válaszolt érdemben. Végső soron az látszik, hogy az EKB tényleg hajlandó sok mindent megtenni az euró megmentéséért – ahogy Draghi két éve ígérte –, de már az alapvető célja, a 2 százalékos infláció eléréséhez is túl kellene lépnie a hagyományosnak tekintett monetáris politikai eszközökön.
A pénznyomtatás legnagyobb ellenzője Jens Weidmann, a fiskális megszorításokat pedig Angela Merkel és pénzügyminisztere Wolfgang Schäuble erőlteti rá a valutaunióra. Ezzel a politikával a költségvetések stabilizálása mellett sikeresen taszították a defláció és a szélére az euróövezetet, ami ellen Nápolyban tüntettek.
Az MNB nem emelne kamatot
A jelenlegi folyamatok szerint az alapkamat a mostani, 2,1 százalékos szintjén marad a jövő év végéig – mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio konferenciáján. Kiemelte, a jegybank megalapozottan csökkentette az alapkamatot az elmúlt időszakban. Elemzők szerint ahhoz, hogy az MNB-nek ne kelljen kamatot emelni a jövő év közepén, erőteljes lazításra lesz szükség az EKB részéről is. A Fed jövőre emelni fogja a 0-0,25 százalékos kamatrátáját, ami tőkekivonást okozhat a feltörekvő piacokról is.
