Deflációs dobogóra került az Európai Unióban Magyarország
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Statisztika Az Európai Unió nyolc tagállamában csökkentek a fogyasztói árak szeptemberben – derült ki az Eurostat részletes adataiból. A deflációs dobogóra Bulgária (-1,4 százalék) és Görögország (-1,1 százalék) után a Magyarország került, ahol 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év alatt. Hazánkban azonban nem kell annyira aggódni, mert várhatóan hamarosan újra visszaáll az élet a korábban megszokott kerékvágásba, és emelkedni fognak az árak.
Az eurózónában azonban egyre nagyobb a baj. A globális rezsicsökkentés – vagyis a tartósan alacsony és csökkenő energiaárak –, valamint az alacsony kereslet miatt 0,3 százalékra süllyedt az euróövezeti infláció, amire öt éve nem volt példa. A deflációs veszély az egész valutauniót sújtja, de különösen azok az országok vannak bajban, ahol egyáltalán nem akar beindulni a gazdasági növekedés. Spanyolországban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak szeptemberben, Olaszországban, Szlovéniában és Szlovákiában pedig 0,1 százalékos a mérséklődés.
Az összes euróövezeti országban elmarad az infláció emelkedési üteme az Európai Központi Bank 2 százalékos céljától. A magas munkanélküliség is visszafogja a kereslet bővülését, ami lefelé taszítja az inflációt. Ezért is kezd eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába és alacsony kamatozású hitelprogramba az Európai Központi Bank.
Németországban 0,8 százalékkal nőtt az infláció, a második legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Franciaországban azonban csak fele ekkora volt az áremelkedési ütem. Mindez azt jelzi, hogy nem csak a periféria országai vannak bajban, Angela Merkel német kancellár azonban egyelőre hallani sem akar arról, hogy a monetáris élénkítés mellett a költségvetési szigort is lazítsák. Ez növelné a belső keresletet és elemzők szerint segítene elkerülni a deflációt, ami Japán-típusú elveszett évtizeddel fenyegeti a valutauniót.
