Fellángoló EU–brit vita a brüsszeli csúcson

Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni – közölte az EU állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök. A huszonnyolcak a csütörtök este kezdődő csúcson egyeztek meg a 2030-ig érvényes stratégiáról. A tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Orbán emlékeztetett: mivel Magyarországon csaknem 36,5 százalékkal csökkent a kibocsátás, a 40 százalék nem túl nagy feladat. Kiemelte ugyanakkor: elérte Magyarország azt a célt, hogy a kibocsátáscsökkentés módja és az energiaárak is tagállami hatáskörben maradnak.

A találkozó legnagyobb vitát kiváltó témája nem is a klímastratégia volt, hanem az, hogy az egyes tagországoknak a korábban meghatározottnál több pénzt kell befizetniük az uniós büdzsébe. A botrány akkor tört ki, amikor kiderült: az EU 2,13 milliárd eurós pótlólagos befizetést vár el Nagy-Britanniától, ami a szigetország hozzájárulásának egyötöde. Jóllehet a kötelezettség alapja a tagországok által szolgáltatott adat, David Cameron miniszterelnök közölte: nem hajlandó a kitűzött határidőre, december 1-ig teljesíteni a befizetést.

A vita alapja az, hogy a tagországok új elszámolásra tértek át, amelyben olyan elemek is megjelennek, mint a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció. Ez a brit bruttó nemzeti jövedelmet (GNI) is több százalékponttal növelte meg, ráadásul – ellentétben az euróövezet gyengélkedő országaival – a brit gazdaság jobban teljesített az érintett (2012-2013) időszakban.

Szerepcserék

Megszavazta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottságot. Juncker az EP-ben zajlott meghallgatások nyomán több területen is változtatott az eredeti felálláson. A szlovén Violeta Bulc kapta a szlovák Maros Sefcovic eredeti területét, a közlekedési portfóliót, míg Sefcovic alelnökként felelhet az energiaunióért. Az uniós polgárság – amely Navracsics Tiboré lett volna – a belügyi biztos, Dimitrisz Avramopulosz hatáskörébe került. A magyar biztos az oktatás és az ifjúságpolitika mellé a sport területét kapta meg.