Ljubljanán áll Navracsics

Ma vagy holnap Miro Cerar szlovén kormányfő bejelenti, hogy kit jelöl EU-biztosnak, miután az előző szlovén jelölt, Alenka Bratusek exkormányfő nem kapta meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságainak támogatását ahhoz, hogy az Európai Bizottság alelnöke, az energiaunióért felelős biztos lehessen.

Szlovénia feltehetően meg szeretné tartani a számára kijelölt, nagy presztízzsel bíró alelnöki posztot, amelyből hét van a 28 tagú testületben. Cerar ugyan elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy Ljubljana képes lesz-e megőrizni ezt a posztot, azonban EP-források szerint a tisztség szlovén kézben marad.

Az alelnökség megőrzéséhez mindenekelőtt megfelelő rangú jelöltet kell megneveznie Cerarnak, hiszen a hétből hat alelnökjelölt exkormányfő vagy -miniszter, míg a hetedik egy jelenlegi biztos. Ebből a szempontból nem jöhet szóba lehetséges jelöltként Tanja Fajon, ahogy arról a szerdai brüsszeli híresztelések szóltak, amikor világossá vált, hogy Bratusek nem kapja meg az EP szakbizottságainak támogatását. A szocialista EP-képviselő ugyanis nem számít fajsúlyos szereplőnek, miután csak 2009-ben lett politikus, előtte brüsszeli tudósító volt.

Fajon esetleges jelölésével kapcsolatban merült fel az a brüsszeli pletyka, hogy ha őt nevezi meg Ljubljana, akkor Navracsics Tibor portfolióját kapná meg, miután a magyar biztosjelölt esetében az EP-képviselők a kijelölt portfolió megváltoztatását kérték. Ebben az esetben brüsszeli értesülések szerint Navracsics Tibor a közlekedési tárcához jutna hozzá, miután az eredetileg erre a posztra kiválasztott Maros Sefcovic szlovák jelölt kapná meg az energiaunióért felelős alelnöki tisztséget.

Az alelnöki posztra két alkalmas nevet is hírbe hozott a ljubljanai, illetve a brüsszeli sajtó. Az egyikük, Janez Potocnik, aki az ország EU-csatlakozásától kezdve, 2004 óta tagja az Európai Bizottságnak. Miután harmadik mandátumát kezdené meg a brüsszeli testületben, így kellő tekintéllyel rendelkezne az alelnöki poszt elnyeréséhez. Potocnik jelölése egy okból okozhat gondot, nevezetesen az, hogy férfi. Az EP ugyanis már hetekkel ezelőtt leszögezte: ha a nők száma nem éri el a jelenlegi biztosi kollégiumban meglévő számot, azaz a 9 főt, akkor a képviselőtestület nem hagyja jóvá az új bizottságot. Az eredeti jelöltlistában pedig Bratusekkel együtt volt meg a minimális 9 fős létszám. Kérdés mennyire lesz fontos, hogy a következő jelölt is nő legyen.

Az alelnöki poszt megtartása, illetve a női kérdés szempontjából a legjobb választásnak Violeta Bulc fejlesztési ügyekért felelős miniszter tűnhet, miután kormánytagként elég fajsúlyos jelöltnek számítana. Ellene szólhat viszont, hogy kezdő politikus.

További mérlegelendő szempontként a párthovatartozás is szóba jöhet. Bratusek a liberális frakció jelöltjének számított, és elképzelhető, hogy az EP-frakciók közötti eredeti tisztségosztást tiszteletben tartva újra liberális jelöltet kellene delegálnia Ljubljanának. Ebből a szempontból sem lenne megfelelő jelölt a szociáldemokrata Fajon. Violeta Bulc azonban e kritériumnak is megfelelne, hiszen egy magát liberálisnak definiáló párt (SMC) soraiból került a miniszteri székbe.

Sürget az idő

Az eredeti menetrend szerint az EP október 22-én szavaz az új Európai Bizottság jóváhagyásáról, majd november 1-jén iktatják be a testületet. Ahhoz, hogy a menetrend ne csússzon, Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnöknek az új szlovén jelöltön kívül érdemes minimalizálnia az újabb meghallgatások számát. Ebből a szempontból az lenne előnyös számára, ha Navracsics Tibor, és így automatikusan egy másik biztosjelölt nem kapna új posztot, mivel ez esetben még két másik meghallgatást kellene megtartani a jövő héten.